Rendeletek tára, 1945

Rendeletek - 748. A belügyminiszter 1945. évi .155.575. B. M. számú rendelete a mozgóképek megvizsgálásáért és az engedélyokiratok kiállításáért fizetendő díjak felemeléséről. - 749. A belügyminiszter és az igazságügyminiszter 1945. évi 20.470. B. M. számú rendelete a Választási Bíróság ügyrendjének, eljárásának és a határozathozatal módjának szabályozásáról.

1074 749. 20.470/1945. B. M. az. járást meg kell szüntetni, ha a képviselő {pótképviselő) meghalt vagy ha a képviselőinek (pótképviselőnek) ezj a minőségei bármely más okból megszűnt. 10. §. (1) A jelen rendeletben szabályozott eljárásban újraf el vételnek .nincs helye; (2) Az eljárás bélyeg- és illetékmentes,. ' mm

., IV. FEJEZET. Eljárás a Bíróság előtt. 11. §. (1) Ha a Bíróság a panaszt nyilvánvaló elkésés.okából nem utasítja vissza, idézést bocsát ki és epvben a panasz egy példányát a nemzetigyűléshez (törvényhatósági bizottsághoz, városi, illetőleg községi képviselőtesttüléthez) átteszi, egy-egy példányát pedig a panasszal megtámadott -választásban • résztvett pártok országos vezetőségeinek kézbesítteti azzal a felhívással, hogyha/ a T. 54. i§ (1) bekezdése érelmében csatlakozni vagy .ellenérdekű félként fellépni kívánnak, akkor csatlíaikozó, illetőleg védiratukat legkésőbb ai tárgyalást mégelőző harmadik napon nyújtsák be. (2) Ha ia panasz a 3. §-ban meghatározott kellékeknek nem felel meg, aj Bíróság az idézés kibocsátásával egyidejűleg a planasz egv példányát a panaszló pártnak hiánypótlás végett visszaadja azzal, hogy a hiányt legkésőbb a tárgyalást megelőző harmadik napig pótolja.— (3) A Bíróság az idézés kibocsátásával egyidejűleg intézkedik a választási iratok beszerzése iránt. A 'hatóságok és a választások lebonyolításában résztvett szervek a Bíróság megkeresésének, haladéktalanul kötelesek eleget tenni. * 12. §. A tárgyalásra kerülő panasz előadójául az eljáró tanács elnöke a Közigazgatási Bíróság vagy a Magyar Kúria bíráját jelöli ki. 13. §. A tárgyalás megnyitása után a panaszló (a csatlakozó, illetőleg az ellenérdekű) párt megbízottja kérelmét szobáin is 'megindokolhatja. A felek a .már előadott tényállításokat és felsorolt bizonyítékokat legkésőbb sat bizonyítás elrendeléséig még kiegészíthetik. Az eljárás későbbi folyamán sem a tényállás, sem a bizonyítékok kiegészítésének nincs helye. 14. §. (1) A Bíróság a bizonyítást a tárgyaláson közvetlenül foganatosítja vagy a választókerület székhelye szerint illetékes ítélőtáblának bírájávaU foganatosíttatja. Ez utóbbi esetben a bírót az ítélőtábla elnöke jelöli ki, ugyanő gondoskodik a jegyzőkönyvvezetőről is. (2) A Bíróság az elrendelt bizonyítás foganatosítását attól teheti függővé, hogy a bizonyítást kérő fél & költségek fedezésére a határozatban megjelölt határidő alatt meghatározott összeget tegyen le a Bíróságnál. (3) A T. 55. § 1. vagy 2. pontjára alapított panasz esetében ai- tanú megtagacUhatj/ai a tanüságtételt az 1911:1. te. 299. § 1—3pontjai alapján, ha a képviselőhöz (pótképviselőhöz) a hivatkozott jogszabályban megállapított viszonyban áll. Nem tagadhatják meg ezen az alapon a tanüságtételt azok a személyek, akik a választás kö'rül hivatalosan közreműködtek. 15. §. (1) A Bírósáíg*határozatait zárt ülésben hozza. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy-egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az a határozat emelkedik érvényre, amelyikhez az elnök csatlakozott. (2) A Bíróság a tényállásnak, valamint a bizonyítás eredményének mérlegelése után .' ' i °$] aj a

; panaszt ítélettel elutasítja, ha azt alaptalannak találja vagy ha :a felhozott érvénytelenségi ok nincs kellőképpen bizonyítva, b) a panasznak egészben vagy részben helyt ad és a T. 56. § a), b),^ illetőleg ej pontjainak megfelelő határozatot hoz. (3) 'ECai a Bíróság az eljárás folyamán ' olyan jelenségekről szerez tudomást, amelyekből arra lehet következtetni,

: hogy a választáskor a választóikerületben a választójog szabad gyakorlását akadályozó vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények nagy mlérrekben;fordultak elő, a jelenségeket az ítéletben külön megemlíti. Ugyancsák megemlíti, ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak; ily esetben az ítéleteit közölni keli

1

'- az illetékes államügyészséggel vagy fegyelmi hatósággal. (4) A Bíróság kellőképpen megindokolt /ítéletét írásba foglalja és azt a nemzetgyűlésnek (törvényhatósági bizottságnak, városi vagy községi képviselőtestületnek), valamint a panaszló, csatlakozó, illetőleg . ellenérdekű félként fellépett' pártnak kéz-; besítteti és egyben ia> Magyar Közlönyben közzéteszi. V. FEJEZET. « Vegyes rendelkezések. 16. §. (1) A Bíróság a panasz tárgyában hozott határozatában a felmerült költségek viselése kérdésében is határoz. (2) Ha a Bíróság a panaszt elutasítja, a költségek viselésére a panaszló, illetőleg a panaszt fenntartó (9. § (1) bek.) pártot, vaiamint indokolt esetben ezenkívül a 'csaltlakozó pártot vagy pártokat is kötelezi. (3) Az eljárás megszüntetése esetében a költségeket kölcsönösen meg kell szün-