Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 270. A m. kir. iparügyi miniszter 1944. évi 21.600 Ip. M.számú rendelete, az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottakra vonatkozó egyes rendelkezések átmeneti módosításáról és kiegészítéséről.

270. 21.600^44. Ip t .M.«ü 62? 2. $. (1) A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozása-. ról szóló 1937:XXI. törvénycikk végrehajtása tárgyában ki-< adott 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet (Rt. 1938. 297. o.) 2., §-ának I. 2. pontja akként módosul, hogy a 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet hatálya nem terjed ki arra az alkalmazottra., akinek évi illetménye (törzsfizetése, lakáspénze éa rendszeres pótléka) a hétezernyolcszáz pengőt meghaladja. (2)^ Az előbbi bekezdés alkalmazásában a jogiszabály alap-< ján járó bér-, illetőleg fizetési pótlék illetménynek nem számit. 3. ,£. (1) A fizetéses szabadságot legkésőbb a szabadságra igényt adó szolgálati év elteltétől számított egy éven belül meg kell adni. (2) Ha a munkaadó a fizetéses szabadságol az (1) bekez­désben meghatározott idő alatt fontos közérdek sérelme nélkül megadni nem tudja, e határidő elteltével az alkalmazottnak az illető fizetéses szabadságra . vonatkozó igénye megszűnik, a munkaadó azonban tizenöt nap alatt a rendes illetményen felül köteles az alkalmazottnak a fizetéses szabadság tartamának meg­felelő időre eső járandóságot is megfizetni. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a fizetéses sza­badság megadását legfeljebb két egymást követő évben szabad mellőzni. E rendelkezés szempontjából az alkalmazott fizetéses szabadsága megadásának a 20.200/1941. Ip. M. számú rendelet (Rt. 1941. 1615. o.) 2. §-a alapján történt mellőzését is figye­lembe kell venni. Figyelmen kívül kell azonban hagyni az olyan évet, amelyben az alkalmazott mezőgazdasági munka végzésére legalább a fizetéses szabadságának megfelelő tartamú szabad­ságot kapott. (4) Az a hadiüzemi alkalmazott, aki e rendelet hatályba­lépése után munkahelyéről kellő indok nélkül távolmarad, elve­szíti a mulasztás után legközelebb esedékes fizetéses szabad­ságának annyi napjára vonatkozó igényét, ahány munkanapot kellő indok nélkül elmulasztott. Abban a kérdésben, hogy az alkalmazott munkahelyérői kellő indok nélkül maradt-e távol — vita esetében — jogorvoslat kizárásával az Országos Ipari Munka­ügyi Felügyelőség, a bányászatban és a kohászatban alkalma­zottak tekintetében pedig az /illetékes bányakapitányság dönt. 4. §. (1) Ha az alkalmazottal; a honvédelmi munkakötele­zettség szabályozásáról szóló 9.300/1939. M. E. számú rendelet (Rt. 1939. 1900. o.) 13. §-a értelmében üzemi szolgálat teljesí­tése végett honvédelmi munkára igénybe veszik, az igénybevétel a fizetéses szabadság legrövidebb tartamának növekedése szem­pontjából az alkalmazott szolgálati idejének folytonosságát nem érinti, hanem úgy kell tekinteni, mintha a munkaadó személyé­ben változás nem történt volna, s az említett rendelet 13. §-ának £2) bekezdésében szabályozott alkalmazásban (az alábbiakban: i-

Next

/
Thumbnails
Contents