Rendeletek tára, 1944
Rendeletek - 169. A m. kir. belügyminiszter 1944. évi 404. számú rendelete, a vármegyei és a községi ügyvitel tehermentesítéséről.
169. 404/1944. B. M. H. 505 3. A fennálló ügyviteli szabályok értelmében mind a vármegyei (járási) tisztviselők, mind pedig a községi jegyzők kötelesek a hivatalos lapok gondos tanulmányozására. Ehhez kénest a jövőben az alsóbb hatóságok figyelmének a hivatalos lagokban megjelent rendeletekre való külön felhívását — minthogy ez az eljárás a felhívás iktatása, kiosztása, elintézése és irattározása revén feleslegesen tetemes munkát ró a felhívott hatóságra — mellőzni kell. A hatóságok kötelesek a hivatalos lapokban (Budapesti Közlöny, Belügyi Közlöny stb.) megjelent rendelkezésekkel kapcsolatban reájuk háruló tennivalókat mindén külön felhívás és figyelmeztetés nélkül a kellő időben elvégezni és a szükséges jelentéseket megtenni. 4. A Vármegyei ügyviteli Szabályzat (Rt, 1902. 1156. o.) 92. §-a és a Küsz. 23. §-a egyértelműen úgy rendelkezik, hogy. az írásbeli ügyintézésnél «minden felesleges címzést (nagyméltóságú, méltóságos, nagyságos, tekintetes) és minden felesleges udvariassági szólásformát kerülni kell». • Ezt a szabályt a jövőben a legszigorúbban be kell tartani és az írásbeli ügyintézésben a címzéseket és udvariassági szólás formákat el kell hagyni. 5. Gyakori szokás, hogy a főszolgabíró az általa kiadandó határozatokat, idézéseket és egyéb felhívásokat a községi jegyzővel készítteti el. Az is gyakran előfordul, hogy a felsőbb hatóság kézbesítésére szánt határozatait csak egy példányban adja ki és azt a községnek kell az érdekeltek számának megfelelői példányszámban sokszorosítania. Az ilyen esetleges gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni. Minden hatóság" maga végezze el az ügy intézésével kapcsolatos összes írásbeli tennivalókat. Az idézéseket, határozatokat és egyéb a feleknek kézbesítendő intézkedéseket ezentúl vétíwel felszerelve, megfelelő számban kell az alsóbb hatóságnak megküldeni. 6. Igen gyakori az ügyiratokon a «ma, azonnal, postafordul-* tával, 24 óra alatt» határidő megjelölés. Az x ilyen határidő kitűzése — postán küldendő iratoknál — azt jelenti, hogy a határidőt kitűző tisztviselő nem vet számot azzal, hogyaz intézkedésnek a címzetthez való eljutásához idő kell, az ügyírat kezelésével is idő telik, úgy, hogy a «Ma» vagy «24 óra» előbb telik el, semhogy az ügyírat a rendelkező hivatalát elhagyta volna. A határidők kijelölésénél tehát a legnagyobb gonddal kel} eljárni. Azonnal végrehajtandó intézkedéseket távbeszélő vagy távíró fel-* használásával kell megtenni. i7. Vannak hatóságok és hivatalok, amelyek megkívánják, hogy minden, a község által készített és nekik megküldött íra{ láttassék el pecséttel.