Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 162. A m. kir. minisztérium 1944. évi 10.740. M. E. számú rendelete, a kiadói ipar engedélyhez kötéséről.

162. 10.740/1944. M. E. si. 4S5 elvonhatja, fra az ipar gyakorlása szakmai vagy nemzeti megbízhatóság szempontjából kifogás alá esik. (2) Az iparengedélyt el lehet vonni abban az esetben is,' ha a szakmai vagy a nemzeti megbízhatóság hiánya az engedélyes halála esetében az iparának folytatására jogosultak (1922 : XII. te. 7—8.§) személyeben áll be, továbbá ha a közkeresett vagy a betéti társaság beltagjaiban, vagy más kereskedelmi társaság vezetésében áll be olyan változás, amely a megbízhatóságot kétségessé teszi. (3) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek az iparengedélyt elvonó véghatározata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak nincs helye. . (4) Az előző bekezdések az 1936 : VII. te. 19. §-ának az iparűzési jog elvonására vonatkozó rendelkezéseit nem érintik. 4. §. Az, akinek iparengedélyét a 3. § alapján elvonták, az iparengedély elvonását tartalmazó véghatározat közlése után csak olyan irodalmi mű kiadásával foglalkozhatok, amelyre vonatkozóan a kiadói ügylet a véghatározat közlése előtt jött létre. " : 5. §. A jelen rendeletben a zsidókra megállapított rendel kezeseket alkalmazni kell minden olyan közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja (betéti társaságnál akár kültagja) zsidó. 6. §. (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából árinak megállapításában, hogy ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941 :XV. te. 9. és 16. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. (2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések nem terjednekki a zsidók közül 1. arra, akit az 1914—1918. évi háborúban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább kéttízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel^ vagy mint törzstisztet ' kardokkal ékesített 111. osztályú vaskoronarendnél magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75o/o-os hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939 : IV. te. 2. §-a első bekezdésének 6. pontjában, a 7.720/1939. M. E. számú rendelet 66. §-ában

; a 2.220/1941. M. E. számú rendelet 3. *