Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 158. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.640. M. E. számú rendelete, a gazdasági munkavállalók és a gazdatisztek kötelező biztosítására vonatkozó egyes törvényi rendelkezések módosításáról.

^ • . <~. 153. 164071944. M. E. s*. a bizfcosit&ai osztály szerint kell megíizetni. amelv4*e a biztosított: a díj esedékességének napján tartozott. Az 1936 :X\XVI. tör­vénycikknek a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseit a naponkint esedékes díjak tekintelében megfelelően kell alkalmazni. 7, §. A gazdatiszt az I936-:XXXVj. te. 8. S-a (2) bekezdésé­ben méghatározótt határidő eltelte után is köthet a törvény; hatálybalépése előtti félévekre vonatkozóan önkéntes többlet ­biztosítást: ennek a többletbiztosításnak díját az Intézet egyéni biztosítástechnikai számítással állapítja meg. 8. §. Az 1936:XXXY1. te. 17. §Sának (1 bekezdése akként módosul, hogy a várakozási időt el nem töltött biztosított vég­kielégítésének Összege a kötelező biztosításban, továbbá az ön­kéntes tovább iztosításban. valamint az önkéntes többietb iztosí­tásban tényleg befizetett biztosítási díjak és az Intézethez eset­leg átutalt; járuléktartalék (díjtartalék) együttes összegének nyolcvan százaléka. ~ 9. $. (1) Az 19I3XX. te 3. §-ának rendelkezéseit az 1936: XXXVI. törvénycikkel szabályozott biztosítást ágban is meg­felelően alkalmazni kell. (2) A gazdatiszti öregségi, rokkantsági és haláleset», bizto­sítási ág keretében időelőtti megrokkanás megelőzését szolgáló alapot kell létesíteni. Ebbe az alapba a gazda tiszti öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosítási díjakból eredő évi bevétel­nek három százalékát kell éyenkint beutalni. Az alapot az 1936; IXXXVi. törvénycikk szerinti öregségi., rokkantsági és 1 hal ál ­eseti biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottak időelőtti megrokkanásának megelőzését szolgáló intézmények létesítésére kell felhasználni. - III. FEJEZET, 'À gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítására vonat­kozó egyes törvényi rendelkezések módosítása. 10. §. Az 1938: XII'. te. 1,7. §-ának (2). illetőleg (3) bekez­dése akként módosul, hogy a járulékot, tekintet nélkül a naptári héten munkában eltöltött napok számára, a munkaadó köteles leróni, annak összege azonban a munkavállaló bérébe beleszámít. Abban az esetben, ha a munkavállaló egy naptári hét folyamán több munkaadónál áll munkaviszonyban, a járulék lerovásának kötelezettsége elsősorban azt a munkaadót terheli, ,akinél a munkavállaló a naptári héten először állott munkaviszonyban. 11. §. Az 1939 :XVÍ. te l. §-a (2) bekezdésének alkalmazá­sában azt a naptári évet, amelyben a munkavállaló mindvégig keresőképtelen volt, ugy kell tekinteni, mint amelyben a munka­vállaló utál* a munkavállalói járulékot ;'l93o*:XII. te. 17. §) tizenöt hétre lerótták.

Next

/
Thumbnails
Contents