Rendeletek tára, 1944

Rendeletek - 423. A m. kir. minisztérium 1944. évi 2.750. M. E. számú rendelete, a mérnöki rendtartásról szóló 1923:XVII. tc. módosításáról és kiegészítéséről.

i&íO 423- 2.730/1944. M. E.n. Ezenfelül a kamarában a magyar műszaki főiskolák által kiadott mérnöki oklevelekben meghatározott különböző cím-éknek megfelelő szakosztályokat is kell alakítani. Az ügyrendben a működési osztályokon é$ a szákosztályokon felül a tagoknak még más szempontok szerint való tagozását is meg lehet állapítni. A kamarai tagoknak a működési osztályokba, szakosztályokba és az esetleges egyéb tagozatokba való sorozásának részletes szabályait ugyancsak az ügyrendben kell megállapítani. A kamarai tagoknak működési osztat

yokba, szakosztályokba és esetleges egyéb tagozatokba való besorozása felől a választmány határoz. A határozat ellen, illetőleg új tagfelvételkor a határozatnak a besorozásra vonatkozó rendelkezése ellen az érdekelt tag a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt, bármely kamarai tag pedig a hátátozat kifüggesztésétől számított harminc nap alatt a mérnöki tanácshoz külön is fellebbezhet. A kamara működési osztályának, szakosztályának 03 esetleges egyéb tagozatának megjelölését címül csak a kamarának ©da besorozott tagja használhatja. Az egyes működési osztályok és szakosztályok a közgyűlés, illetőleg a választmány határozataival szemben különvéleményt terjeszthetnek elő. A kamara köteles a közgyűlési, illetőleg választmányi határozatával együtt az iparügyi miniszterhez a külön véleményt is felterjeszteni. 6. 'Â fegyelmi bíróság kibővítése. 16. §. A kamara fegyelmi bírósága az elnökön felül legalább egy. de legfeljebb két elnökhelyettesből, valamint legalább négy, de legfeljebb tizenkét rendes tagból és a rendes tagok felének megfelelő számú póttagból áll. A fegyelmi bíróág elnökét, elnökhelyettesét (elnökhelyet-* teseit). tagjait és póttagjait a választmány — működésének tartamára — saját tagjai sorából választja ; ha azonban a választmányi tagoknak ebben a minőségükben való jelentős elfogalltsága indokolttá teszi, a fegyelmi bíróság tagjainak és póttágjainak legfeljebb felét a választmányi póttagok közül lehet megválasztani. Ha a fegyelmi bíróság tagjául (póttagjául) megválasztott választmányi póttagot utóbb a választmányba rendes tagul behívják, helyette — a választmány működésének hátralévő tartamára — a fegyelmi bíróság tagjaul (póttagjául) más választmányi póttagot lehet megválasztani. A fegyelmi bíróság az elnökön (elnökhelyettesen) felül négy, tagból alakuló tanácsban jár el. A tanács tagjait az elnök /elnökhelyettes) jelöli ki. Szükség esetében több tanácsot is lehet alakítani.