Rendeletek tára, 1943

Rendeletek - 241. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1943. évi 60.000. K. K. M. számú rendelete,az áruk számlázásáról és vételáruk feltüntetéséröl.

m* m.mkms. K. K, m, «, m$ (Ő)" A~ Er&Kathan elhelyezett árucikk áráf szembetűnő módon úgy kell feltüntetni, hogy azt a kirakat szemlélője elolvashassa. A kirakatban elhelyezett árucikkek árának f eltűnte tése olyképen is történhetik, hogy minden árucikket szám-* jeggyel, Vagy más jelzéssel látnak el, az árucikk árát pedig a számjegyre vagy más jelzésre utalássál a kirakatban szembetűnő, módon elhelyezett árlap tünteti fel. A kirakatban elhelyezett árucikknek azt á tényleges eladási árát kéli feltüntetni, amelyet a veVő az, áruért fizetni tartozik. A kirakati árhoz sent. miféle felár nem számítható hozzá. 3. §. (1) A 2. §. (1) bekezdésének a) pontjában, valamin! (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonat* koznak: a -malomiparra, a fűrészüzemekre, a 'furnírokat, lemeze* ket, ládákat és fagyapotot előállító üzemekre; az épületfa, építőanyag és tüzelőanyag kereskedésekre; az órásiparra, ötvösiparra, ékszerkereskedésekre, kézimunkakereskedésekreí virágkereske; désekre, készbőrkereskedésekre, nyersbőrkereskedésekre, piperekereskedésekre, a

: rádiókereskedésekre a rádióalkatrészek te-* kintetébeti, az üveg-, porcellán- és kérámiakereskedésekre; a villamossági cikk kereskedésekre, a villanyszerelési cikkek tekintetében, a vasárukereskedésekre és a gépalkatrészkereskedésekre. (2) Ha az előbbi bekezdésben nem említett kereskedő vagy iparos olyan árut is tart üzlethelyiségében, amelynek árusítása az előbbi bekezdésben említett kereskedelmi vagy ipari raknia valamelyikének köréhez tartozik, ezt az árút az árumegjelölésre egyébként kötelezett kereskedő, illetőleg iparos sem tartozik ármegjelöléssel ellátni. 4. §. (1) Az a kereskedő, aki az í. és 2. §-ban megállapított rendelkezések valamelyike ellen vét, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. • (2) Az (1) bekezdés alá eső kihágás büntetése tízenöt napig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem elt e^ (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:X3ÍX. t-e. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalntszásá szempontjából az iparos (kereskedő) üzletének, üzemének vagy Vállalatának tárgya szerint illetékes minisztert kéli szakminiszternek tekinteni. ' (4) A pénzbüntetés tekintetében az 1028:X, t.-c. rendel* Kezesei irányadók.