Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 91. A m. kir. iparügyi miniszter 1942. évi 13.000. Ip. M. számú rendelete, a bedolgozó iparosok részére munkabérpótlék megállapításáról.

Í"'06 91. 18.000/1942. Ip. M. s«. data szerint teljesített munkát is) díjazása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az abban megállapított legkisebb munkadíj munkabérnek tekintendő részéhez 30 (harminc) százalékos munkabérpótlékot is kell számítani. E rendelkezés szempontjából a munkabérnek a legkisebb munkadíj 85 (nyolcvanöt) százalékát kell tekinteni; ha azonban a határozat a munkabért az üzemi költségektől elkülönítve állapította meg, akkor ez a megállapítás irányadó. 6. §. A munkaadó mind a nyilvántartásaiban, mind a bedolgozó iparosokkal való elszámolásában külön köteles kimutatni, hogy a munkadíjból mennyi esik a munkabérre, és mennyi az üzemi költségekre (2. §. negyedik bekezdése). Ugyancsak külön köteles kimutatni a munkabérpótlékot és az abba esetleg beszámított összeget is. 7. §. A szerződésnek (megállapodásnak) a jelen rendelet rendelkezéseitől a bedolgozó iparos hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. 8. §. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a jelen rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. §. második bekezdésében meghatározott 30 (harminc) százalék helyett a munkabérpótlék mértéke 23 (huszonhárom) százalék. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt délvidéki területen a jelen rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2. §. második bekezdésében meghatározott 30 (harminc) százalék helyett a munkabérpótlék mértéke, ugyancsak 23 (huszonhárom) százalék, és hogy az 1. §-ban megállapított 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja. 9. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő-a munkaadó, illetőleg az üzlet, üzem vagy vállalat felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátsza. Ha az első bekezdés alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem, vagy vállalat felelős vezetője követte el, és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. Az első éi a második bekezdés alá aső cselekmény az általa érintett minden egyei munkavállaló tekintetében külön kihágás. A pénzbüntetésre az H38 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénibüntaté» legmagasabb mértéke nyolcezer