Rendeletek tára, 1942
Rendeletek - 687. A m. kir. honvédelmi miniszter 1942. évi 52.764 eln. 15. számú rendelete, a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek által a zsidók tulajdonában levő ingatlanok megszerzésére vagyátruházására adható meghatalmazásokról.
687. 52.764/1942. H. M. ein. 15. sz. :< S141 „I. §. Az 1.750/1942. M.K. számú rendelet (Rt. 1942. 657. o.) 1. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott átruházási tilalom ától kivétetik a kis- és nagyközség belterületén fekvő beépített olyan ingatlan, amely az 1942 : XV. t.-c. 15. §-a szerint mező- vagy erdőgazdasági ingatlannak nem tekinthető. Ez a rendelkezés kiterjed a lakóházzal összefüggő és ahhoz tartozó, a szükséges vagy szokásos mértéket meg nem haladó udvarra és kertre is. Nem terjed ki a kivétel hatálya azokra az ingatlanokra, amelyek tekintetében az 1939: IV. t.-c. 16. §-a alapján az átengedési kötelezettség a telekkönyvben fel van jegyezve (1936 : XXVII. t.-c. 24. §.). Ha vita merül fel, hogy valamelyik ingatlan a jelen bekezdés értelmében a tilalom y alól ki van-e vévt, a földmívelésügyi miniszter döntése irányadó. 2. §. (1) Zsidó, ha az egy község vagy város határában fekvő mezőgazdasági ingatlana összesen nem több, mint öt kataszteri hold, és az ingatlan nem tartozik erdőgazdasági ingatlanhoz, az ilyen ingatlanát, továbbá az ilyen ingatlanával gazdaságilag összefüggő lakóházát és gazdasági épületeit a jelen rendelet liatálybalépését követő kilencven nap alatt a 3. §-ban említett személynek a jelen rendeletben az átruházásra megállapított feltételek mellett elidegenítheti. Ez a rendelkezés — tekintet nélkül az ingatlan nagyságára — kiterjed zsidónak a kisés nagyközség belterületén fekvő beépítetlen ingatlanára, valamint város belterületén fekvő olyan mezőgazdasági ingatlanára is, amelyen rendszeresen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a tulajdonosnak csak az érdekelt község határában fekvő mezőgazdasági ingatlanait kell összeszámítani, ha azonban az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonában van, a jelen bekezdésben említett területhatár szempontjából valamennyi zsidó tulajdonostárs ingatlanrészét együttvéve kell számításba venni. (2) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a csehszlovák földbirtokpolitikai jogszabályok alapján lefoglalt ingatlanokra, valamint a román földbirtokpolitikai jogszabályok (agrárreform) alapján kisajátított ingatlanokra sem." Ezek a rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy a zsidók tulajdonában levő ingatlanokból nemzsidók minél nagyobb számban vásárolhassanak szabadkézből kisebb ingatlanokat. A m. kir. minisztérium előmozdítani kívánta a zsidók tulajdonában levő és eladásra kerülő ingatlanokból való vásárlást azoknak a nemzsidóknak a részére, akik a háború folytán hadműveleti területen vagy az ország határain kívül eső egyéb területen katonai szolgálatot vagy egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítenek és ekként az ingatlan megszerzésénél a személyes eljárásban akadályozva vannak (a továbbiakban aka-