Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 556. A m. kir. minisztérium 1942. évi 5.660. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken gondozás nélkül maradt birtokok ideiglenes hasznosítására vonatkozó 6.16011941. M. E. sz. rendelet módosításáról

2602 340. 5.300^1942. M. «. sz. (3) A2 (1) bekezdésben említett akadályozottnak tekintendő szerző fél a jelen rendelet 5, §-ában meghatározott a2t a nyilatkozatot, amely szerint büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy ingatlanszerzési képességét az 1942:XV. t.-c. 2. §-a nem korlátozza, az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyvben vagy az ott megjelölt alakszerűségeknek megfelelő okiratban is megteheti. (4) A jelen §. alá tartozó esetekben a meghatalmazás és a meghatalmazó névaláírásának hitelesítése illetékmentes. 14. §. A 13. §-nak a meghatalmazásra és az illetékmentességre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha akadályozottnak tekintendő 2sidó személy ingatlanának átruházására ad meghatalmazást. 15. §. Az 1.750/1S42. M. E. számú rendelet 3., 4. és 5. §-ának rendelkezéseit zsidó haszonbérlőnek a haszonbérelt gazdasághoz tartozó állatállományára és holtfelszerelésére alkalmazni kell, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbérelt ingatlan tulajdonosa, vagy az a más személy, akitől zz ingatlant haszonbérbe vette, zsidó, vagy nemzsidó. 20. f. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő: a) aki a 4. §-ban meghatározott külön járulék fizetési kötelezettség csökkentése végett a szerződésben az átruházás fejében kikötött ellenértékként a valósággal kikötöttnél kisebb Összeget tüntet fel; h) aki a 11. § (1) bekezdése esetében a tényleg fennálló követelések és ezek biztosítékai tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, vagy valótlan bizonyítékot használ; c) aki a 12. §-ban meghatározott tilalmat megszegi. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók, a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annale a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére megállapított elzárásbüntetés tartamára és a kihágás elévülésére az 1939 : II. t.-c. 212. §-a (4) és (5) bekezdésének rendelkezései irányadók. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni«