Rendeletek tára, 1942
Rendeletek - 556. A m. kir. minisztérium 1942. évi 5.660. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken gondozás nélkül maradt birtokok ideiglenes hasznosítására vonatkozó 6.16011941. M. E. sz. rendelet módosításáról
3003 656. 777/1942. B. M. sz. \ • * 19. §. (1) Olyan esetben, amikor a városi orvos, a községi orvos és a körorvos a lakásától két kilométernél távolabb levő helyen végez fizetőképes betegnél orvosi tennivalót, őt az ilyen beteg terhére az oda- és a visszautazással járó időveszteségének kárpótlásául távolsági díj illeti. (2) A távolsági díj összege a két kilométer alaptávolságot öt kilométerrel meghaladó távolság esetében két pengő, ennél nagyobb távolság esetében minden megkezdett öt kilométerenkint további egy-egy pengő. 20. §. Sem fuvardíj [18. §. (5) bekezdés], sem távolsági díj (19. §.) nem illeti a városi orvost, a községi orvost és a körorvost olyan esetben, amikor a beteglátogatással kapcsolatban egyébként a fuvarátalány terhére eső kiszállás alkalmával hatósági orvosi ténykedést is végez, vagy amikor kötelező időszaki látogatás [25. §. (2) bekezdés, 26. §. (2) bekezdés], az általános közegészségügyi szolgálat körébe tartozó tennivaló, szegénybetegiátogatás vagy kötelező védőoltás végzése céljából teljesített kiszállás alkalmával folyamodnak hozzá orvosi tennivaló végzése céljából. Ezek a rendelkezések nyernek alkalmazást abban az estben is, ha a város (község) az orvos részére természetbeni fuvart szolgáltat ki. 21. §. A 17—20. §. rendelkezései nem érintik azokat a szabályokat, amelyek a városi orvosnak, a községi orvosnak és a körorvosnak, mint valamely társadalombiztosító intézet orvosának ténykedéseiért járó díjakra (illetményekre) vonatkoznak. 22. §. (1) A városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok hivatali elhelyezéséről — ideértve az orvos hivatali rendelőszobáját is, — valamnit a felmerülő dologi szükségletekről a T. 6. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a város, illetőleg a község gondoskodik. A rendelőszobát szükség esetében a polgármester, illetőleg a főszolgabíró jelöli ki. (2) Ha a községi orvos, illetőleg a körorvos természetbeni lakásban nem részesül, vagy ha természetbeni lakása legfeljebb három szobából áll és a község külön orvosi rendelőről természetben nem gondoskodik, a községi orvost, illetőleg a körorvost a rendelőszoba bére, világítása és fűtése fejében havi húsz pengő térítés illeti meg. Abban az esetben, ha a községi orvos, illetőleg a körorvos részére biztosított természetbeni lakás legalább négy szobából áll, az egyik szobát orvosi rendelőnek kell tekinteni; a községi orvos, illetőleg a körorvos ilyen esetben a rendelőszoba fűtési és világítási költségeinek megtérítése címén csupán havi tíz pengő térítésre tarthat igényt.