Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 507. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 1.709. P. M. számú rendelete, a budapesti áru- és értéktőzsde által tartott nyilvános árverésről. készült jegyzőkönyv illetékmentességéről. - 508. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 500. P. M. számú rendelete, az áruszállítások általános forgalmi adója helyett fizetendő forgalmi adóváltságról, továbbá az általános és fényűzési forgalmi adóról, valamint a forgalmi adókkal együtt kezelt egyéb közszolgáltatásokról.

508. 500/1842. P. M. sz ? 21X5 Helyességét a hűsvizsgáló (állatorvos) a levágott állat hús­súlyának mérlegelés utján való megállapítása és az átlagos helyi fogyasztói húsáraknak — a (6) bekezdés rendelkezése szerint — 20, 30, illetve 25%-kal csökehtett egységárai alapján vizsgálja felül. Ilyen esetben sem kell az adó alapjához á vágás után közvetlenül lebőrözésre kerülő állatok bőrének, a levágott állatok belsőrészeinek és egyéb melléktermékeinek értékét hozzászámítani. Abban az esetben, ha a levágott állatnak ilyen módon megállapított forgalmi értéke a vágató által ípevallott értéket 10%-kal meghaladja, a különbözet után járó húsför­galrni adónak pótlólagos bevallására és befizetésére a vágatot a hús vizsgáló (állatorvos) felhívja és ezt a körülményt, améhhyi­ben olyan húsiparosrói van szó, akinek a vágatásairól könyvet kell vezetnie, ebbe a könyvébe is bejegyzi. Ha a vágató a hús­vizsgáló felhívásának eleget nem tesz, a hús vizsgáló a húsfor­.galmi adókülönbözet megállapítására szükséges adatokat a meg­állapított^ mintának megfelelő jegyzőkönyvbe foglalni és a jegyzőkönyvet a forgalmi adóhivatalhoz köteles- beterjeszteni. (21) A marhalevélátruházási jegyzőkönyvekből gyűjtött adatok alapján ellenőrizni kell a húsiparosok állatvásárlásait és az elsőfokú állategészségügyi hatóságok által bevont szállí­tási igazolványokból gyűjtött adatok alapján az elszállításra végzett állatvágásokat is. A forgalmi adóhivatali tisztviselők (alkalmazottak) a községekben (városokban) a marhalevél­kezelő által vezetett tulaj donátruházási jegyzőkönyvek alapján az egyes tulaj donátruházásokat — havonként, a szükséghez képest esetleg rövidebb időközökben is — kirovatolni v és adat-* lapra venni kötelesek. A kirovatolást mellőzni lehet abban az esetbén, ha az ellenőrnek biztos tudomása van arról, hogy a tulaj donátruházási jegyzőkönyvben körülírt állatot nem hüs­iparos, hanem állattenyésztéssel foglalkozó gazda vásárolta továbbtenyésztés céljából. A községi marhalevélkezelők figyel­mét ezzel kapcsolatban külön is fel kell hívni arra, hogy az átruházók személyazonosságát legalább helyi ismereteik alap­ján kötelesek megállapítani, kívánatos tehát, hogy az ellenőrzés megkönnyítése érdekében külön jellel megjelöljék azokat az átruházásokat, amelyeknél a vevő személyazonosságát és fog­lalkozását megállapítani nem tudják. A tulaj donátruházási jegyzőkönyvekről készített adatlapnak tartalmaznia kell az átruházott állat községi (városi) átruházási jegyzőkönyvi, vala­mint á marhalevél törvényhatósági számát, az állat faját, darabszámát, (esetleges) súlyát, vételárát, az átruházó és a vevő nevét, foglalkozását és lakcímét. Az elsőfokú állategész­ségügyi hatóság által bevont hússzállítási igazolványokról ké­pzi tett adatlapnak tartalmaznia kell a vágató (szállító) nevét

Next

/
Thumbnails
Contents