Rendeletek tára, 1942
Rendeletek - 507. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 1.709. P. M. számú rendelete, a budapesti áru- és értéktőzsde által tartott nyilvános árverésről. készült jegyzőkönyv illetékmentességéről. - 508. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 500. P. M. számú rendelete, az áruszállítások általános forgalmi adója helyett fizetendő forgalmi adóváltságról, továbbá az általános és fényűzési forgalmi adóról, valamint a forgalmi adókkal együtt kezelt egyéb közszolgáltatásokról.
508. 500/1942. P. M. s£ 2165 fogyasztás céljára való vágások összes esetéit és lehetőségeit tételesen felsorolni nem lehet, csak példáként álljanak itt a következő, gyakrabban előforduló esetek. Adó alá esik a hűs értékesítése céljából a húsiparosok és húskereskedők által végzett vágás és a húsnak emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerekké (szalámi, kolbászáru, füstölt hús, húskonzervek stb.) feldolgozása céljából történt vágás. Katonai közétkezési bizottságok által a katonaság, bányák és 4 iparvállalatok által az alkalmazottak és munkások élelmezésére végzett vágások, valamint szállodák, penziók, névelőintézetek, étkezőhelyiségek, fog-, házak, gyógyintézetek, szegényházak és népkonyhák, továbbá a vendéglősök, korcsmárosok és hentesáruk árusításával is foglalkozó kereskedők háztartásai részére való vágások szintén közfogyasztásra történt vágásnak miniősülnek. Ha azonban a' korcsmáros meleg ételek kiszolgáltatásával egyáltalán nem foglalkozik, hanem legfeljebb csak kész hentesárukat szolgáltat ki s hitelt érdemlően igazolja, hogy ezeket az árukat húsiparosoktól vásárolja, a saját háztartási szükségletére végzett vágás magánfogyasztásra történt vágásnak minősül. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó a hentesárukat is árusító fűszer- és csernegekeréskedőkre. Adó alá esnek a nem emberi élelmezés céljából történő vágások is, pl, az iparcikké való feldolgozás, az állati etetés vagy állati takarmány előállítása céljából történő vágások stb. Annak a körülménynek, hogy a levágott állat a vágató félnek saját tenyésztése volt-e, sem az adókötelezettségre; sem az adó kulcsára nincs befolyása. (6) Adóköteles vágásnak számítanak a nem rendszeres kereseti tevékenység körében végzett alkalmi vágások is, ha a levágott állatból nyert termékeket közfogyasztás céljára árusítják, valamirit a magánfogyasztásra vágott állatókból nyert termékeknek vagy ezekből házilag készített áruknak közfo.gyasztás céljára történt értékesítése is. A IQI.664'1927. számú, illetőleg ennék 2. pontját módosító 125.887/1930. számú kereskedelemügyi miniszteri rendeletek is megengedik, hogy mészáros;- vagy hentesipar üzésére nem jogosított személyek (gazdák, állattartók stb.) az általuk alkalmilag levágott állatokból nyert termékeknek azt a részét, amelyet a saját háztar'.ásuk körében fe'haszná'ni nem tudnak, az emUtett kereskede T mi miniszteri rendé 7 etekben, illető 1 eg a fö'dmíve'ésü^yi miniszter 108.03" 1927. sz. rendieteken me^á^-Htott feTé^ek: me^ett kö^f^yb^tasra árusíthassák. A^ía'mi-vágásnak, Oletőleg adóköteles alkalmi értékesítésnek számítanak ebből s, szempontból: 1. a kényszervágások; 2. azok a'z esetek, smikor a rm?d?. vaev más ájTsttartÓ késre érett és veszteség nélkül tovább nem tarthat' ,','>tiát 1Ö3*
