Rendeletek tára, 1942
Rendeletek - 411. A m. kir. belügyminiszter 1942. évi 9.619. számú leirata, ősi magyar neveknek az anyakönyvbe utónévként bejegyzéséről.
411 9.6I9/1Ü42. B. M sz 1 73ÍS gyanánt, a 82. §-ban foglalt korlátok kőzött, a jegyzékben elő nem forduló más nevek is bejegyezhetők az anyakönyvbe." Minthogy pedig az Anyakönyvi Utasítás 82. §-a nem állapít meg olyan korlátozást, hogy a C) mellékletben elő nem forduló ősi magyar utónevet bejegyezni nem szabad, kétség nem férhet ahhoz, hogy az anyakönyvvezető köteles a gyermek utónevéül bejelentett ősi magyar utónevet bejegyezni. Az Ősi magyar utónév bejegyzését nem akadályozza az sem, hogy a gyermek születésének anyakönyvezése esetleg a keresztelés után történik s a gyermek a keresztségben nem ősi magyar utónevet kapott, a gyermek születésének bejelentésekor pedig a keresztségben kapott utónévtől eltérő, ősi magyar utónév bejegyzését kérik. Az Anyakönyvi Utasítás 82. §-a szerint az anyakönyvvezetőnek kötelessége ugyan odahatni, hogy a gyermeknek az állami születési anyakönyvbe bejegyzett utóneve (utónevei) a kereszteléskor kapott utónévvel (utónevekkel) egyezzék. Evégből olyan esetben, amelyben a keresztelés az anyakönyvezést megelőzi, az anyakönyvvezető kötelessége a bejelentő által esetleg felmutatott keresztelési bizonyítvány alapján vagy egyéb módon megtudni a keresztségben kapott utónevet (utóneveket), s amennyiben ez az állami anyakönyvbe való bejegyzés végett bejelentett utónévtől (utónevektől) eltérne, kötelessége a felet figyelmeztetni az eltérésből származható hátrányokra. Ezek a szabályok azonban nem állják útját annak, hogy kizáróan az állami anyakönyvbe való bejegyzés végett ősi magyar utónév jegyeztessék be olyan esetben is, amelyben a keresztelés az állami anyakönyvezést megelőzte és az állami anyakönyvbe való bejegyzés végett bejelentett utónév (utónevek) a kereszteléskor kapott utónévtől (utónevektől) eltér. Az anyakönyvvezető kötelessége ereszben ugyanis az említett figyelmeztetésre szorítkozik, s következésképpen abban az esetben, ha a bejelentő a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy az állami anyakönyvbe az általa bejelentett olyan utónév jegyeztessék be, amely a kereszteléskor kapott utónévtől eltér, az anyakönyvvezető ezt az eltérő utónevet köteles bejegyezni. Budapesten, 1942. év. Magy- Rend. Tára, l!)42 VI--V1H. f. no