Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 400. A m. kir. minisztérium 1941. évi 4.820. M. E. számú rendelete, a hatósági ármegállapítás alá eső, valamint a korlátozott forgalmú ingó dolgoknak bírói végrehajtás esetében való értékesítéséről.

1704 400 4.820 1942. M. E. sz. korolja, a zárgondnok a 3. pont értelmében jár el, tekintet nélkül arra, hogy a forgalmi korlátozást megállapító jogszabály a nyilatkozattételre milyen határidőt szab. 3. Az olyan ingó dolgot, amelynek forgalma a fennálló jogszabályok alapján korlátozva van ugyan, de amely nem esik az 1. és 2. pont rendelkezései alá, a zárgondnok bárkinek eladhatja, köteles azonban a vevő nevét (cégét) lakását (üzletét, telepét) megállapítani; az eladásnál az ingó dolog forgalmát korlátozó jogszabályok alkalmazásának egyébként csak akkor van helye, s ehhez képest a vevőtől hatósági jegy vagy utalvány beszolgáltatását csak akkor lehet megkövetelni, illetőleg a vevő indokolt szükségletének figyelembevételére és a vételnek a vásárlási könyvbe való bejegyzésére stb. csak akkor van szükség, ha a vevő nem szakmabeli kereskedő vagy iparos. 3. §. A zárgondnok az eljárásról és annak eredményéről — a befolyt vételár bírói letétbehelyezése mellett — a végrehajtást foganatosító bíróságnak köteles haladéktalanul jelentést tenni. A jelentésben a vevőre-vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni s csatolni kell a jelentéshez a vevőtől átvett hatósági jegyeket vagy utalványokat stb. is. A bíróság a zárgondnok jelentése alapján a 2. §. 3. pontja alá eső eladásról — a hatósági jegyek vagy utalványok stb. csatolása mellett — értesíti az illetékes közellátási felügyelőséget (Budapesten a m. kir. közellátási hivatalt), amely ezt az értesítést haladéktalanul továbbítja ahhoz a hatósághoz vagy szervhez, amely a fennálló jogszabályok szerint ezeknek az ingó dolgoknak forgalmát ellenőrzi vagy elosztását irányítja. Az értesítésben a végrehajtást szenvedőnek, valamint a vevőnek a nevét (cégét) és lakását (üzletét, telepét), továbbá a megvett ingó dolognak a forgalomban szokásos elnevezését és mennyiségét is közölni kell. A zárgondnok által bírói letétbe helyezett vételár az árverési vételárral egy tekintet alá esik. 4. §. A bírósági végrehajtót a zárgondnok kinevezéséért ugyanolyan díjak illetik meg, mint az árverés kitűzéséért. A zárgondnok díját az 1881 : LX. t.-c. 252. §-ának megfelelő alkalmazásával, de az ilyen módon szükségtelenné vált árverés foganatosítása esetében egyébként felmerülő költségekre is figyelemmel kell megállapítani, á zárgondnoki tennivalókkal megbízott végrehajtást szenvedő részére azonban zárgondnoki díjat megállapítani nem lehet. A zárgondnoiki díj, valamint a zárgondnoki értékesítéssel felmerült készkiadások sorozására az 1930 : XXXIV, t.-c, 77 §-a irányadó.