Rendeletek tára, 1942

Rendeletek - 23. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1942. évi. 112.000. számú körrendelete, az 1942. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséről.

1054 234. 112.000/1942. F. M. sz. erőkínálat és kereslet egyensúlyban áll; vannak olyanok, amelyekben a munkásszükségletet a helybeli munkások nemcsak fedezik, hanem munkáskézben még kisebb-nagyobb felesleg is mutatkozik; végül több vármegyében munkaerőhiány észlelhető. Miután a behívások nem egyenlő mértékben érintik az ország minden részét, valószínű, hogy a munkaerőkereslet és kínálat kiegyenlítésére még nagyobb mértékben szükség lesz, mint békében. A munkaerőellátás tekintetében fennálló különbségek megszüntetésére elsősorban a hatósági gazdasági munkaközvetítés útján kell törekedni. Az eljárást a hatósági gazdasági munkavállalók március hó 31. napjáig kötelesek a kiadott 200.600/1941. F. M. számú rendelet (Rt. 1941. 3404. o.) (megjelent a Budapesti Közlöny 1941. évi szeptember hó 12-i 206. számában) szabályozza. A mezőgazdasági munka ellátásának biztosítása tárgyában kiadott 790/1942. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1942. évi február hó 5-i, 28. számában) (Rt. 1942. 157. o.) 1. §-a értelmében a március hó 15. napjáig önként le nem szerződött gazdasági munkavállalók március hó 31. napjáig kötelesek a községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatalnál jelentkezni. A jelentkezésre köteles munkavállalókat a munkaközvetítő hivatal felhívja valamely nyilvántartott munkaalkalom elfogadására. A most idézett minisztériumi rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 111.000/1942. F. M. számú körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1942. évi február hó 21-i, 42. számában) utasítja a munkaerőfelesleggel bíró vidékek községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatalait, hogy megfelelő munkaszerződési ajánlatok közvetítése céljából idejében forduljanak a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatalhoz, szükség esetében azon keresztül a m. kir. qrszágos Gazdasági Munkaközvetítő Hivatalhoz. A munkaközvetítő hivatalok természetesen csak annyiban közvetítsenek más vidékre, különösen más vármegye területére gazdasági munkavállalókat, amennyiben azokra a helybeli mezőgazdasági munkálatok elvégzésének biztosítása céljából szükség nincsen. A felesleget azonban teljes mértékben át kell engedni olyan vármegyék részére, ahol a munkaerőellátás ki nem elégítő. Csupán egyes helybeli munkaadók könnyebbségét, vagy más helyi előnyöket szolgáló munkástartálékot a jelenlegi háborús viszonyok között séholsem szabad hagyni, sőt sor kerülhet a kormány olyan rendelkezésére, amely szerint a munkaerőellátás szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzetben levő vármegyékből más vidékekre munkásokat kell irányítani, noha ezáltal a munkásokat szolgáltató vármegyében