Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 901. A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 1.090. számú rendelete, a veszettség elleni védőoltásokról.

901. 1.090/1941. B. M. sz. 3977 901. A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 1.090. számú rendelete, a veszettség elleni védőoltásokról. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876 :XIV. t.-c. 167. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a 11. §-t illetően a 7.800/1940. M. E. számú rendelet (Rt. 1940. 2760. o.) 27. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel — a földmívelésügyi, vallás- és közoktatásügyi, valamint a honvédelmi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem. 1. §. Veszettség elleni védőoltások teljesítésére jogosultak: a) a városi orvosok, a községi orvosok és a körorvosok, Budapest székesfővárosban pedig a kerületi orvosok; b) a városokban a belügyminiszter engedélyével létesített oltóállomások; c) a közkórházak, ideértve a tudományegyetemi klinikákat is; d) a honvédség és a csendőrség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesítő személyeket illetően a hivatásos állományú honvéd orvosok és a honvéd egészségügyi intézetek. Az oltóállomások szervezetét és működését az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója állapítja meg. 2. §. Ha veszett vagy veszettségre gyanús állat által megmart, illetve más módon fertőzött vagy arra gyanús személy az 1. §-ban fel nem sorolt orvosnál vagy egészségügyi intézménynél jelentkezik vizsgálatra, az orvos, illetve az egészségügyi intézmény köteles közölni vele, hogy a veszettség elleni védőoltás teljesítésére az 1. §-ban megjelölt orvosok, illetve egészségügyi intézmények hivatottak s egyben figyelmeztetni kell a jelentkezőt az oltás esetleges elmaradásának következményeire is. Ha a jelentkező személy tizennyolcadik évnél fiatalabb kiskorú, az oltásra vonatkozó figyelmeztetést azzal kell közölni, akit a kiskorú ápolása s gondozása törvény szerint terhel, vagy azt magára vállalta. Az előbbi bekezdésben megszabott közlési, illetve figyelmeztetési kötelesség terheli az állatorvosokat, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot (1928:XIX. t.-c. 106. §.), amennyiben állatorvosi gyakorlatuk közben, illetve hivatalosan arról szereznek tudomást, hogy veszett vagy veszettségre gyanús állat valakit megmart, illetve más módon fertőzött.