Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 880. A m. kir. minisztérium 1941. évi 8.980. M. E. számú rendelete, a védett birtokok teherrendezésére vonatkozó rendelkezéseknek a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területekre kiterjesztéséről.

388-i 880. 8.98Ô/1941. M. E. sz. (3) Ha a védett birtokhoz nemcsak tulajdoni hányadrész, hanem olyan ingatlan is tartozik, amely egészében ennek a védett birtokosnak a tulajdona, akkor ennek az ingatlannak területét és kataszteri tiszta jövedelmét általában a hányadrésznek megfelelő területtel és kataszteri tiszta jövedelemmel együtt kell a teherrendezés szempontjából számításba venni (10. §. (5) bek.). Ha azonban a tulajdoni hányadrész tekintetében a jelen §. (1) bekezdésének megfelelően kell az átalakítással való rendezést végrehajtani, akkor az egészében a gazdaadós tulajdonát alkotó ingatlanra vonatkozóan külön kell megállapítani azt, hogy az átalakítással való rendezés előfeltételei fennállanak-e, és ha igen, mely követeléseket s mily összeg erejéig kell átalakítani. 22. §. (1) A4. §. értelmében végrehajtott átalakítás következtében a tartozás akkor is kölcsöntartozássá változik át, ha az átalakítás előtt más jogcímen állott fenn. Az így keletkezett kölcsöntartozásról a 42. §-ban meghatározott adósságlevelet a jelen rendelethez mellékletként csatolt A), B), illetőleg C) minta szerint kell kiállítani. Az így kiállított adósságlevél tartalma a feleket törvénynél fogva kötelezi. (2) A tartozásnak hosszúlejáratúvá átalakítása következtében az adósságlevélben meghatározott kötelezettségek az abban megnevezett adóst akkor is személyes adósságként kötelezik, ha az átalakítás előtt a kötelezettség az adóst személyes adósságként nem terhelte. 23. §. (1) A pénzügyminiszter a követeléseknek akár könyvadósság útján való kielégítését, akár hosszúlejáratúvá átalakítását megtagadhat;ja, ha a teherrendezés az erre vonatkozó rendelkezések céljával ellentétes, illetőleg indokolatlan vagy méltánytalan lenne a gazdaadós házastársának vagy a vele közös háztartásban élő, illetőleg eltartására kötelezett személynek vagyoni és kereseti viszonyai folytán vagy azért, mert: 1. a hitelezés alapja nyilvánvalóan nem a védetté nyilvánított ingatlan volt; 2. az adós a védett birtokot a rendezés alá eső kölcsönből szerezte s az adós a teherrendezés révén a kölcsöntadó kárára méltánytalanul gazdagodnék; 3. az adóst az 1921 : III. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítélték. (2) A teherrendezesnek az (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott okból megtagadása tárgyában a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve határoz. (3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt valamelyik körülmény miatt a helyi bizottság, illetőleg a Pénzintézeti Központ a teherrendezés mellőzését indokoltnak látja, a helyi bizott-