Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 555. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1941. évi 241.500. számú rendelete, az ebek veszettség elleni kötelező oltásáról.

2398 555. 241.500/1941. F. M. sz. Az értesítést nem kell megtenni, ha az intézet az oltóanyagot az illetékes helyhatósági állatorvos, illetőleg az illetékes járási m. kir. állatorvos megrendelésére szolgáltatta ki. 10. §. A 100.000/1932. F. M. számú rendelet 121. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a veszettség elleni oltás kötelezettsége alá tartozó ebekre vonatkozólag akként kell alkalmazni, hogy az említett rendelet 120. §-ának (1) bekezdése ellenére az illető adóévre érvényes ebvédjeggyel el nem látott s e miatt az említett rendelet 121. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyepmester által befogott ebet igazolt birtokosa csak akkor válthatja ki, ha a 100.000/1932. F. M. gzámú rendelet 121. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeken felül azt is igazolja, hogy az illető eb veszettség ellen be van oltva. Az ekként ki nem váltott ebet pedig a helyi állategészségügyi hatóság csak akkor értékesítheti, h? az illető ebet előzőleg veszettség ellen beoltja. 11. §. (1) Az oltásból felmerült költségek, nevezetesen az oltóanyag önköltségi ára és az oltást végzett állatorvos díjai a beoltott eb birtokosát terhelik. (2) Az állatorvos az oltásért a törvényhatóság által szabályrendeletben meghatározott magángyakorlati díjszabás szerinti díjakat igényelheti. Ott, ahol ilyen szabályrendelet még nem alkottatott, vagy ahol ez a szabályrendelet a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 66. számú mellékletében és a 27.960/1935. F. M. számú rendeletben (Rt. 1935. 784. o.) foglalt irányelveknek megfelelően még nem módosíttatott, a díjak tekintetében az említett rendeletek irányadók. (3) Az oltásból felmerülő költségeket, az 1928:XIX. t.-c. 87. §^. második bekezdése értelmében a befolyt ebadóból rendelkezésre álló fedezet mérvéhez képest, az arra rászoruló ebbirtokosok kívánságára lehetőleg egészben meg kell téríteni. 12. §. (1) Amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928:XIX. t.-c. 100. §-a alapján büntetendő: a) aki az 1. §. rendelkezései ellenére veszettség ellen be nem oltott ebet tart; b) aki a 2., 4. és 5. §-nak a bejelentésre, a 9. §-nak az értesítésre vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátsza; c) aki az ebét a hatóság által elrendelt veszettség elleni oltástól elvonja; d) aki a 7. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére oltás alá kerülő ebét meg nem fékezi. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 :X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.