Rendeletek tára, 1941

Rendeletek - 221. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 166.000. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940:XXII. t.-c. IV. fejezete 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 38., 41. és 42. §-ainak végrehajtásáról.

§76 221. 106.000/1940. P. Ü. M. sz. delemadójának kivetése során adóalapul venni. Pl. egy 30.000 peingő törzstőkével alakult vállalatban A. társasági tag 20.000 pengővel, B. és C. társasági tagok 5000—5000 pengővel vesznek részi és pedig akként, hogy B. és C. egyúttal a társaság alkalmazottjai is havi 250—250 pengő fizetéssel, A. pedig a társaság ügyvezetője, aki ezen a címen évi 1800 pengőt és az. üzleti eredménytől függetlenül havi 100 pengőt, azonkívül a felesége által a társaságnak kölcsönadott 25.000 pengő után kamat címén évi 2000 pengőt vesz kézhez. A vállalat 600 P mérlegszerű nyereséget mutat ki, amelyhez a társulati adó kivetése során B. és C. szolgálati illetménye fejében 3000—3000 pengőt, A. havi 100 pengő részesedése címén 1200 pengőt és a feleség© javára fizetett kamatok címén 2000 pengőt, összesen tehát 9200 pengőt adtak hozzá; ezenkívül megállapították, hogy B. és C. nyugdíjellátásának biztosítása céljából a vállalat az üzleti eredményből G000 pengőt juttatott ®m erj*e a célra létesített alapnak, úgy, hogy ezeknek a le nem vonható tételeknek hozzáadásával a vállalat társulati adóalapját végeredményben, 15.800 pengőben állapították meg. Ezeknek az adatoknak a figyelembevételével A. jövedelemadó alapját 400 (nyereségrészesedés) + 1800 (ügyvezetői járandóság) + 1200 (üzleti részesedés) + 2000 (caládi járandóság) = 5400 pengőben, B. jövedelemadó alapját 100 ((nyereségrészesedés) + 3000 (szolgálati járandóság) + 3000 (nyugdíjalaphoz való hozzájárulás) = 6100 pengőben, és 0. jövedelemadó alapját — ugyancsak a B.-vel azonos összegek kézhezvétellé folytán — 6100 pengőben kell megállapítani* mert igaz, hogy B. és C. szolgálati járandósága az évi 3600 pengőit nem éri el, azonban ezeket az, összegeket az adóalapból még sem lehet levonni, tekintettel arra, hogy a T. a társasági tagoki személyes közreműködését adójogi szempontból szolgálati viszonynak nem tekinti. A társasági tagok vagyonadó alapjának kiszámításánál nem a vállalat törzstőkéjéből, hanem abból a tiszta vagyonértékből kell kiindulni, amelyet a társulati vagyonadónál adóalapul vettek és ezt az összegeit abban az arányban kell a társasági tagok között megosztani, amily arányban a társasági tagok törzsbetéte az egész törzstőkéhez áll. A fentebbi példában a vállalat törz%tőkéjében A. 4/6 rész betéttel, B. és C 1/6—1/6 rész betéttel vesz részt, ennélfogva, ha a vállalat társulati vagyonadóalapját 60.000 pengőben állapították meg, a vagyonadó kivetésnél A. vagyonadó alapját a törzsbetét (4/Q rész) arányában 40.000 pengőben, illetőleg a felesége által kölcsönadott 25.000 pengő tőkekövetelés hozzáadásával 65.000 pengőben, B. és C. vagyonadóalapját pedig a törzsbetét (1/6 rész) arányában 10.000—10.000 pengőben kell megállapítani, feltéve, hogy a társasági tagoknak a korlátolt felelősségű tár-