Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 771. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.800. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c.-nek a házadóra vonatkozó II. fejezete végrehajtásáról.

771. 139.800/1940. P. Ü. M. sz. 38Ô1 átalakítást kell végezni, hogy az átalakítás után a szóbanlevő helyiséget az általános szabályok szerint is kizárólag lakószo­bának, vagy kizárólag mellékhelyiségnek lehessen minősíteni. (5) Azokban a községekben, amelyekben nem a iföld, ha­nem a kő a szokásos építési anyag, a terméskőből épült házak után a házadót az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított téte­lek szerint kell kivetni. (T. 12. §-ának (2) 'bekezdése.) (6) A T. e rendelkezésének az a célja, hogy az olyan vi­dékeken fekvő községekben, amelyekben a föld összetételénél fogva földből vagy vályogból építeni nem szokásos, a kőből épült házak birtokosai ne viseljenek magasabb adóterhet azért, mert azon a helyen az építésre alkalmas anyag a, terméskő, és az épületek túlnyomó része is ebből az anyagból épül. Olyan helyeken azonban-, ahol az épületek túlnyomó része más anyag­ból (téglából, fából stb.) épül, a terméskőből épült házakat szilárd (anyagból épült és az (1) bekezdés 2. pontja alá eső épü­leteknek kell tekinteni. (7) Annak a kérdésnek elbirálásánál, hogy az épület mi­lyen anyagból épült, általában aiz az irányadó, hogy az épület építésére túlnyomó részben milyen anyagot használtak. Alta­lános irányelvül szolgáljon, hogy ha az épület alapzatára, ned­vesség elleni szigetelésére és a sarokfalrészek megerősítésiére téglát, terméskövet, vaslemezeket vagy más szilárd anyagot használtak fél, míg az épület főfalai és választófalai földből vagy vályogból épültek, az épületet földből vagy vályogból épült lakóháznak kell tekinteni; ellenben azokat az épületeket, amelyek falrészeinek építésénél téglát (esetleg tertméskövet) és vályogot vegyesen használtak fel, szilárd anyagból épült lakó­háznak kell minősíteni. (8) A pénzügyminiszter megengedheti, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint vessék ki a házadót abban az esetben is, ha a ház tényleges birtokosa legfeljebb kétszobás lakóházát az év túlnyomó részében maga használja, azonban egyes lakrészeket az év egy részében, de legfeljebb három hó­napi időtartamra üdülés céljára bérbead. A kedvezmiétny fel­tételeit ós az eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelet­tel állapítja meg. (T. 12. §-ának (3) bekezdése.) (9) A (8) bekezdésben foglalt felhatalmazásnál lógva azokban a községekben, amelyeket nem nyilvánítottak gyógy ­és üdülőhelyekké, és amely községek lakosai a hazai idegenfor­galom! előmozdítása céljából fizető vendégek elfogadására vál­lalkoznak, a házadót a jelen szakasz (1)—(7) bekezdései szerint kell kivetni abban az esetben is, ha a ház egyes részeit legfel­jebb két családnak évenként három hónapot meg nem haladó időtartamra bérbe adják, és azok bére fejében a bútorhaszná-

Next

/
Thumbnails
Contents