Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 771. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.800. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c.-nek a házadóra vonatkozó II. fejezete végrehajtásáról.

771. 139.800/1940. P. Ü. M. sz. 38Ô1 átalakítást kell végezni, hogy az átalakítás után a szóbanlevő helyiséget az általános szabályok szerint is kizárólag lakószobának, vagy kizárólag mellékhelyiségnek lehessen minősíteni. (5) Azokban a községekben, amelyekben nem a iföld, hanem a kő a szokásos építési anyag, a terméskőből épült házak után a házadót az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított tételek szerint kell kivetni. (T. 12. §-ának (2) 'bekezdése.) (6) A T. e rendelkezésének az a célja, hogy az olyan vidékeken fekvő községekben, amelyekben a föld összetételénél fogva földből vagy vályogból építeni nem szokásos, a kőből épült házak birtokosai ne viseljenek magasabb adóterhet azért, mert azon a helyen az építésre alkalmas anyag a, terméskő, és az épületek túlnyomó része is ebből az anyagból épül. Olyan helyeken azonban-, ahol az épületek túlnyomó része más anyagból (téglából, fából stb.) épül, a terméskőből épült házakat szilárd (anyagból épült és az (1) bekezdés 2. pontja alá eső épületeknek kell tekinteni. (7) Annak a kérdésnek elbirálásánál, hogy az épület milyen anyagból épült, általában aiz az irányadó, hogy az épület építésére túlnyomó részben milyen anyagot használtak. Altalános irányelvül szolgáljon, hogy ha az épület alapzatára, nedvesség elleni szigetelésére és a sarokfalrészek megerősítésiére téglát, terméskövet, vaslemezeket vagy más szilárd anyagot használtak fél, míg az épület főfalai és választófalai földből vagy vályogból épültek, az épületet földből vagy vályogból épült lakóháznak kell tekinteni; ellenben azokat az épületeket, amelyek falrészeinek építésénél téglát (esetleg tertméskövet) és vályogot vegyesen használtak fel, szilárd anyagból épült lakóháznak kell minősíteni. (8) A pénzügyminiszter megengedheti, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint vessék ki a házadót abban az esetben is, ha a ház tényleges birtokosa legfeljebb kétszobás lakóházát az év túlnyomó részében maga használja, azonban egyes lakrészeket az év egy részében, de legfeljebb három hónapi időtartamra üdülés céljára bérbead. A kedvezmiétny feltételeit ós az eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (T. 12. §-ának (3) bekezdése.) (9) A (8) bekezdésben foglalt felhatalmazásnál lógva azokban a községekben, amelyeket nem nyilvánítottak gyógy és üdülőhelyekké, és amely községek lakosai a hazai idegenforgalom! előmozdítása céljából fizető vendégek elfogadására vállalkoznak, a házadót a jelen szakasz (1)—(7) bekezdései szerint kell kivetni abban az esetben is, ha a ház egyes részeit legfeljebb két családnak évenként három hónapot meg nem haladó időtartamra bérbe adják, és azok bére fejében a bútorhaszná-