Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 771. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.800. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c.-nek a házadóra vonatkozó II. fejezete végrehajtásáról.

3888 771. 139.800/1940. P. Ü. M. sz. lés útján kell megállapítani abban az esetben, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő családtagok és a bérbeadó vagy a vele közös háztartásban élő családtagok között rokoni, üzlettér si vagy alkalmazotti, illetőleg jogi személyeknél érdekeltségi viszony áll fenn és a bevallott bér túl alacsony. (T. 11. §.) (2) Á T. e rendelkezése a házadóról szóló 1927. évi 200. P. M. számú Hívat alios összeállítás 16. §-a d) bekezdésének 2. pontját módosítja és az a. célja, hogy ne lehessen az adóalapot csökkenteni azáltal, hogy a házbirtokos a vele rokonságban vagy üzlettárs! viszonyban levő személyeknek a hasonló helyiségért tényleg fizetett béreknél alacsonyabb bérért ad bérbe lakást vagy üzlethelyiséget. A T. célzatából következik, hogy a bér helyett a megbecsült haszonérteket csakis olyan esetekben lehet alapul venni, ha a fizetett bér és a megbecsült haszonértek között legalább 10%-os különbség mutatkozik. A 10% -os eltérést nem a fizetett bér, hanem a megbecsült haszonérték után kell számítani. Pl. a háztulajdonos a testvérének 1300 pengőért ad bérbe olyan 2 szobás lakást,, amelyhez hasonló lakásért másoktól 1400 pengő bért szed ; ebben az esetben becslésnek helye nincs, mert a hasonló lakásért szedett bér (1.400 P) ós a kérdéses lakás bérlője által fizetett bér (1.300 P) között mutatkozó különbség (100 P) nem éri el a mások által fizetett bér (1.400 P) 10%-át (140 P-t). Ha azonban a testvére azonos körülmények között csak 1.200 pengő bért fizet, becslésnek van helye, mert a különbözet (200 P) meghaladja a hasonló lakásért kasok által fizetett bér (1.400 P) 10%-át (140 P-t). (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rokoni vagy üzlettársi viszony nem a házbirtokos és a bérlő, hanem a velük közös háztartásban elő családtagok között áll fenn, pl. ha a házbirtokos felesége és a bérlő felesége testvérek stb. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a házbirtokos vagy családtagjai és a bérlő vagy családtagjai között munkaadó és alkalmazotti viszony áll fenn pl., ha a lakást a házbirtokos feleségének üzletében alkalmazott segéd bérli a mások által fizetett béreknél alacsonyabb összegért stb. Végül az (1) és (2) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha pl. a házbirtokos anyaintézet az érdekkörébe tartozó leányvállalatának irodahelyiség céljára 10%-al alacsonyabb bérért adja bérbe a ház egyes lakrészeit. (4) Az (1)—{3) bekezdés alapján az eljárást a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell lefolytatni és a felesleges zaklatásoktól tartózkodni kell, különösen olyan esetekben, amidőn a rokonsági, üzlettársi és érdekeltségi viszonyt határozottan megállapítani nem lehet, vagy ha az észlelt eltérés a (2) bekezdésben említett 10%-os különbözet határán mozog.