Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 771. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.800. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c.-nek a házadóra vonatkozó II. fejezete végrehajtásáról.

3884 771. 139.800/1940. P. Ü. M. sz. helyiségül használt bérleményt is számi fásba kell venni, ha a bérlő és családja az üzlethelyiségben lakik. Ha az, épületben kizáxólag a tulajdonos, vagy a vele, vagy a háztartásában élő családtagokkal. rokoni viszonyban levő családok laknak, adókedvezményre a házbirtokos csak abban az esetben tarthat igényt, ha a házban eggyel több olyan bérbeadott lakás van, amelyben nem a házbirtokos, vagy rokonai laknak. Pl. ha valamely épületben 7 lakás van és ebből egy lakást a hasbirtokos, egy laklátst nagykorú fia, egy lakást feleségének testvére használ, a többi lakást pedig bérbeadás útján hasznosítja, az adókedvezmény szempontjaiból a házat bérháznak kell tekinteni; ha azonban az épületben csak 3 lakás van és ebből egy lakásban a házbirtokos, a másik lakásban feleségének testvére lakik, egy lakás pedig bérbe van adva, az ily házbirtokosra a kedvezményt nem lehet kiterjeszteni, mert a közfelfogás! az ilyen épületet neon bérháznak, hanem családi háznak tekinti. (4) A (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelelő bérház után a házbirtokos csak abban az esetben tarthat adókedvezményre igényt, ha a bérházában lakó családok gyermekeinek száma az összes lélekszámnak — a háztartási alkalmazottak figyelmen kívül hagyásával — legalább a felét teszi ki. Ennek a körülménynek elbírálása sorbán mindazokat a családokat számításba kell venni, akik adóköteles bérleményben laknak, és pedig még abban az esetben is, ha a lakás használatáért tényleg bért nem is fizetnek (pl. a házbirtokos vagy rokona, a házfelügyelő és siegédházfelügyelő stb.). Ha valamelyik lakás bérlője, a háztulajdonos tudtával vagy engedélyével albérlőt is tart, az albérlő háztartásaihoz tartozió gyermekeket szintén számításba kell venni. Ha azonban a főbérlő maga nem lakik a házban, hanem az egész bérleményt albérletbe adja, a kedvezmény mértékének megállapításánál a lakás főbérlőjének háztartásához tartozó gyermekek figyelembe nem vehetők. A természetbeni lakások, valamint a díjtalanul átengedett lakások használóinak háztartásához tartozó gyermekeket csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az ilyen lakások a házadióról szóló 1927. évi 200. P. M. számú hivatalos Összeállítás 2. §-a alapján a házadó alól állandó adómentességben nem részesültek. Ha azonban az ilyen lakások után a házbirtokos állandó házadóimentességet élvez (pl. az egyházközség bérhlátzíában a lelkészlakás után), a kedvezmény mértékének megállapításánál az ily lakásban lakó családokat és azok gyermekeit figyelmen kívül kell hagyni. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni azokat a gyermekeket is, akik az adóév folyamán legalább 9 hónapon át nem laknak szüleik vagy törvényes gondozóik háztartásiában.