Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 771. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 139.800. számú rendelete, az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c.-nek a házadóra vonatkozó II. fejezete végrehajtásáról.

988Q 771. 139.800/19o0. P. Ü. M. 82. tett és évi 20 pengőt meg nem haladó összeg ebben as esetben ellenszolgáltatásnak nem tekinthető. (T. 9. §-ának (1) bekezdése.) (2) A T. e. rendelkezése az 1922 : XXII. t.-c. 4. §-át, illetőleg a házadóról szóló 1927. évi 200. P. M. számú hivatalos öszszeállítás (Bt 1937. 1227. o0 4. §-át egészíti ki. Az, eddigi rendelkezések szerint ugyanis valamely épületet a rendeltetésszerű használat esetében is csak akkor illette meg az állandó házadómentesség, ha az épület a használónak, vagy annak a személynek tulajdona, akit a törvény megnevez. Pl. a gyárat akkor illette meg az állandó házadómeaitesség, ha a gyári épületek a gyári vagy ipari vállalat tulajdonában voltak. Az <1) bekezdése szerint — meghatározott feltételek mellett — valamely épületre (épületrészre, lakrészre, helyiségre) az állandó házadómentességet akkor is meg kell állapítani, ha az állandó adómentességet biztosító célra az épületet nem annak tulajdonosa, hanem más természetes vagy jogi személy használja* (3) Azi állandó adómentességet azonban a T. több feltételihez köti, amelyeknek együttesen kell meglenniök ahhoz, hogy az állandó adómentesség megállapítható legyen. Az első feltétel az, hogy az épület átengedése díjtalanul történjék, vagyis az épület tulajdomosa az épület használatáért sem bért, sem természetbeni szolgáltatásokat nem követelhet. Minthoigy azonban az ilyen ingyenes használat rendszerint hosszabb időtartamra szól, amely idő alatt az épület nagymérvű rongálódása, esetleg a magánjog szabályainak megfelelő elbirtoklása is bekövetkezhetik, ezeknek a következményeknek elhárítása érdekében a T. az épület használatát ingyenesnek tekinti abban az esetben is, ha az épület használója a szoros értelemben vett karbantartási költségek és a köztartozások viselését magára vállalja és a tulajdonjog elismerése fejében évenklnt legfeljebb 20 pengőt fizet. Ebből a szemponitból szorosan vett karbantartási költségeknek csak az épület rendes használatával járó azokat a tatarozása és fenntartási költségeket lehet tekinteni, amelyeket a vonatkozó törvényes rendelkezések szerint a jövedelemadónál is figyelembe lehet venni. Ha az épület használója ennél nagyobb mérvű szolgáltatásokat, pl. nagyobb arányú alakításokat vagy beruházásokat vállal magára, vagy olyan új építmények létesítésére kötelezi magát, amelyek az ingyenes használat megszűnte után ellenszolgáltatás nélkül mennek át a tulajdonos birtokába, a használatot nem lehet ingyenesnek tekinteni. Nem iahet ingyenesnek tekinteni a használatot akkor sem, ha az épület használója nemcsak azoknak a közadóknak viselését vállalja maigára, amelyek az ingyeneien használt épületet jogszabálynál fogva közvetlenül terhelik,