Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 757. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1940. évi 245.637. K. K. M. számú rendelete, a m. kir. állami gyermekmenhelyek szórakoztató rádióvevő berendezéseire 50%-os díjmérséklés engedélyezéséről. - 758. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1940. évi 106.303. K. K. M. számú rendelete, a fogadókban (szállodákban, penziókban), vendéglőkben és kávéházakban foglalkoztatott alkalmazottak szolgálati viszonyával és közvetítésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról.

3834 758. 106.303/1940. K. K. M. sz. szedett összeget a vendégek kiszolgálásával foglalkoztatott al­kalmazottaik között egyenlő részesedést biztosítva kell meg­osztani. (6) A tanoncok csak szolgálatuk hetedik hónapjától kezdve részesednek a kiszolgálási díj címén beszedett összeg­ben, és pedig a tizenkettedik hónap betöltéséig az egy alkal­mazottat megillető résznek felét, szolgálatuk második évében, kétharmadát kapják. Szolgálatuk harmadik évétől kezdve pe­dig egész részt kapnak. (7) A főp incért és a személyzet többi tagját az (1)—(6) bekezdések alapján megillető részesedésből a munkaadónak levonást eszközölnie seinminő címen sem szabad. 4. §. Az üzlettulajdonos a kiszolgálási díj címén beszedett összegből semminő címen sem részesedhetik, és pedig abban az esetben sem, ha a főpincéri vagy fizetőpineéri teendőket maga végzi. 5. §. (1) A •munkaruhát, amely fekete- vagy sötétszínű nadrágból és mosható kabátból áll, az alkalmazott eltérő meg­állapodás hiányában maga köteles beszerezni. (2) Ha az üzlettulajdonos az (1) bekezdésben megállapí­tott munkaruhánál díszesebb ruha vagy egyenruha használa­tát kívánja, alkalmazottait saját költségén kell azzal ellátnia. 6. §. (1) Alkalmazottaknak az 1.'§. (1) bekezdésében em­lített üzemek részére közvetítését kizárom a foglalkozást közr vetítő ipar munkaköréből. Ehhez képest a foglalkozást közve­títő ipar gyakorlására jogosítottaknak az 1. §. (1) bekezdésé­ben említett üzemek részére alkalmazottakat közvetíteniük, az említett üzemek tulajdonosainak (üzletvezetőinek) pedig a fog­lalkozást közvetítő ipar gyakorlására jogosítottak közvetítését igénybe venniöfc nem szabad. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az 1. §. (1) bekezdésében említett üzemek konyháiban alkalmazott sze­mélyzetre, valamint a fogadókban (szállodákban, penziókban) alkalmazott szobaasszonyokra és szobalányokra is vonatkozik. 7. §.. (1) Aki az 1—6. §-ban megállapított kötelességek vagy tilalmak valamelyike ellen vét, amennyiben a cselek­mény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt na­pig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már meg volt büntetve és bün­tetésének kiállása óta két év még nem telt el. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­nak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. t.-c. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában fog-

Next

/
Thumbnails
Contents