Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 587. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1940. évi 98.200. K. K. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken volt magyar, illetőleg volt cseh-szlovák államvasúti alkalmazottak ésnyugdíjasok, úgyszintén mindezek özvegyei és árvái ellátásának szabályozásáról.

587. 98.200/1940. K. K. M. sz. 2983 szlovák hatóság által' részére kiadott távozási engedélyirat csa­tolása mellett — a visszatért területeken volt utolsó állandó lakóhelyére illetékes községi elöljáróság (polgármester) által kiállított bizonyítvánnyal köteles igazolni. (5) Az igazolási eljárás megindítása, illetőleg az ellátás megállapítása iránt a 11.000/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ának (3) és (4) bekezdésében, illetőleg az 560/1940. M. E. számú rendelet 1. §-ában megjelölt időpontok után előtérj esz tett kérelmet nem lehet figyelembe venni, kivéve, ha az érde­kelt hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérelmet a megszabott határidőig hibáján kívül álló okból nem terjeszthette elő. Az ilyen esetben az ellátást —• ha arra a folyamodó egyébként jo­gosult — am. kir. államvasutak nyugdíj intézeti bizottsága, illetőleg nyugbérpénztári központi bizottsága engedélyezheti. il 3. §. Állandó vagy egyszersmindenkorra szóló ellátás megállapítása. • (1) Az 1940. évi júlms hó 1. napjától kezdődőleg állandó ellátást (nyugdíjat, nyugbért, lakáspénzt stb.), vagy egyszers­mindenkoirra szóló ellátást (végkielégítést) kell megállapítani a 2. §-ban említett feltételek fennforgása esetén az 1. §. (1) be­kezdés a)—c) pontjában felsorolt azoknak az alkalmazottak­nak, akiket az 1939. évi március hó 15. napja után a m, kir. államvasutak sízolgálatában átmenetileg sem alkalmaztak, illetőleg akiknek az átmenetileg történt alkalmazása az 1940. évi július hó 1. napja előtt megszűnt, valamint mindezek Özve­gyeinek és árváinak. (2) Annál, akit az átmenetileg történt alkalmazásból az 1940. évi július hó 1. napja után bocsátanak el, az állandó ellá­tást (nyugdíjat, nyugbért, lakáspénzt stb.), vagy az egyszers­mindenkorra szóló ellátást (végkielégítést) az átmeneti alkal­mazás megszűnését követő hó első napjától kezdődőleg kell megállapítani, azt pedig, akinek nyugdíjra vagy végkielégí­tésre igénye nincsen, az átmeneti alkalmazás megszűnését kö­vető hó első napjától kezdődőleg kell a szolgálatból ellátás nél­kül elbocsátottnak tekinteni. (3) Annál a volt magyar, illetőleg cseh-sizlovák állam­vasúti alkalmazottnál, özvegynél vagy árvániál, aki az 1939. évi máircius hó 15. napját megelőző időben ellátásban részesült, illetőleg akinek az ellátás megállapítására való igénye az 1940. évi július hó 1. napját megelőző időben már megnyílt, a jelen rendelet alapján járó ellátást az 1940. évi június hó 1. napjától kezdődőiéig keli folyósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents