Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 547. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 21.059. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre kirendelt községi alkalmazottak helyettesítésével kapcsolatban felmerülő költségek viseléséről.

547. 21.059/1940. B. M. sz. 28*5 Amennyiben olyan személyt rendelnek ki helyettesi minőségben, aki a kirendeléskor csupán helyettesi minőségben teljesít szolgálatot valamely községben, vagyis még nem választották meg, illetőleg nem nevezték ki, a kirendelt helyettes illetményeit előző szolgálati helyén a felmentés napjával be kell szüntetni és az 1. pont szerinti helyettesítéssel járó^ illetményeit az új szolgálati helyén az államkincstár terhére kell folyósítani. Hasonlóképpen az államkincstárt terhelik az illetmények, ha a helyettesnek nines más fizetéssel egybekötött állása. (62.000/1926. B. M. sz. r. (Bt. 1926. 298. o.) 31. pont (3) bek.) Ha a hiányt nyugdíjassal pótolták, a nyugdíjast megillető és az 5.600/1940. M. E, számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében felsorolt járandóságokat az államkincstár viseli. 4. A 62.000/1926. B. M. sz. rendelet 31. pontjának (4) bekezdése alapján a helyettest megillető helyettesítési átalányt a családi pótlékban részesülő községi alkalmazottak részére napi 4 (négy) pengőben, a többi községi alkalmazott részére napi 3 (három) pengőben állapítom meg. Ezt az. átalányt az államkincstár viseli. Az átalány havonkint utólag esedékes, és csak a működési napokra jár. Természetesen a helyetteseket ezenfelül az esetleges terhes illetmény (fuvarátalány) is megilleti, azonban ezt a járandóságot a községi pénztár terhére kell folyósítani. 5. Ha a községi alkalmazottak létszámában a kirendelés vagy a kirendeléssel kapcsolatos helyettesítés folytán hiány áll be, és a tennivalók ellátásáról az ügykörök megfelelő szétosztásával gondoskodni nem lehet, az alispán (kirendeltségi vezető) kisegítő munkaerő alkalmazására adhat engedélyt, avagy nyugdíjas községi alkalmazottnak az 5.600/1940. M. E. sz. rendelet alapján szolgálatteljesítésre való kötelezésével lehet a hiányt pótolni. Ilyen esetben a kisegítő munkaerő díjazása, ami a havi 80 P-t nem haladhatja meg, illetőleg a nyugdíjat az 5.600/1940. M. E. sz. rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján megillető járandóságok az államkincstárt terhelik. A kisegítő munkaerők, illetőleg nyugdíjasok száma legfeljebb annyi lehet, mint amennyi állás a kirendelés, illetőleg a kirendelt pótlására történt helyettesítés folytán ideiglenesen mégüresedett. 6. Az előbbiekben foglaltak szerint az államkincstárt terhelő járandóságokat a vármegyei illetményszámla, terhére annak a vármegyének az alispánja utalványozza, illetve szünteti meg; amely vármegye területén fekvő községben az illető községi alkalmazott helyettesítési minőségben szolgálatot teljesít. ______