Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 33. A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 5. számú rendelete, az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállításáról a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken és a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen.

128 33. 5/1940. B. M. sz. dáa, vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy végzett munka ellenében, vagy tanulmány céljából kap vagy kapott segélyt, díjat, egyéb járandóságot, ellátást vagy lakást; 5. az az atya, akinek atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, úgyszintén az az anya, akit a hatóság érdemtelenség okából a természetes és törvényes gyámi tiszttől elmozdított (1877:XX. t.-c. 57. §.), az alatt az idő alatt, míg gyermeke másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől, illetőleg a természetes és törvényes gyámi tiszttől való elmozdításától számított két évig; 6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban é!ő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 28. §. (1) A választójogból ki van zárva az is: 1. akit bűntett miatt akár a polgári, akár a katonai bíróság jogerősen elítélt; a kizárás időtartama a büntetés vagy a szigorított aVogházi őrizet kiállásától, vagy végrehajtásának elévülésétől, vagy kegyelemből elengedésétől számított tizenöt év, ha az elítélés nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt történt, vagy ha az elítélés más esetében a bíróság az elítéltet szigorított dologházra, vagy két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélte; tíz év, ha az utóbb említett esetben P. kiszabott büntetés két évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésbüntetés; 2. akit nyereségvágyból elkövetett vétség, vagy az 1S78:V. t.-c. (Btk.) 131. §-ának e'ső bekezdésében, vagy 135. §-ábau meghatározott vétség, vagy 154., 156., 158. §-ában meghatározott lázadás vétsége, vagy a 171—174. §-ában meghatározott izgatás, vagy az 1913-XXI. törvénycikkbe ütköző vétség, vagy az 1913:XXXIV. t.-e. 2. és 3. §-ába, vagy az 1914 :XL. t.e. 4. §-ának első bekezdésébe, vagy az 1921:111. törvénycikkbe, vagy az 1930:111. t.-e. 69. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, a szabadságvesztésbüntetés, vagy a dologházi őrizet kiállásától, illetőleg a pénzbüntetés megfizetésétől, végrehajtásának elévülésétől vagy kegyelemből elengedésétől számított öt évig; 3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt; 4. akit a jelen törvény 209. §-ának b) pontja alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt,évig; 5. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított ádő alatt; 6. akire nézve bíróság vagy más hatóság — törvényes hatáskörében — megállapította, hogy háború idején (1930:11. t.-e. 4. §., 1930:111. t.-c. 97. §.) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges terü'etre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állam'tották mer. vagv hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban, vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta. (2) A büntetés végrehajtása tekintetében gyakorolt kegyelem csak abban az esetben terjed ki a választói jogosultságból kizáró okra, ha a kegyeimi elhatározás azt kifejezetten elrendeli.