Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 478. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 2.000. P. M. számú rendelete, a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. t.-c. végrehajtásáról.

2364 478. 2.000/1940. P. M, sz. 9. a Németalföldi Királysággal 1938. évi november hó 15-én kötött egyezmény (1940:V. t.-e.). (4) Az előző (3) bekezdésben felsorolt egyezményeknek a kettős adóztatás elkerülése' céljából azonos rendelkezései a következők: 1. Ingatlanok és az azokból szárm|azó jövedelmek, valamint a jelzálogos követelések csak abban az államban vonhatók egyenesadó alá, amelyben az ingatlan fekszik. Ebből a territoriális elviből következik, hogy a társulati adó alapjául szolgáló mérlegből ki kell hasítani, mindazt a jövedelmet, amely az ingatlanokból vagy az azokon alapított jelzálogjoggal biztosított követelésekből származik. 2. Hasznothajtó vállalatok csakis abban az államban vonhatók egyenesadó alá, melyben a vállalat folytatására szolgáló üzlettelep van. Ha a vállalatnak mindkét szerződő állam területén vannak telepei, az egyenesadók mindkét állam területén csakis a belföldi telepeken: folytatott üzlet míérvéhez képest állapítandók meg. Ezt a rendelkezést a volt Osztrák Köztársasággal kötött és az 1925 : XXXIX. t.-c.-be iktatott egyezmény 3. cikkéinek (3) bekezdése azzal egészítette ki* hogy abban az államiban, amelyben a vállalatnak a székhelye' van, az adóztatás az összjövedelem legkisebb hányada után ©szközlendő. Ä két állam pénzügyminisztere között e tekintetben létrejött pótegyezmény (169.350/1925. szá'mlú körrendelet) rendelkezései szerint mindaddig, amíg a vállalat miás szabályok alkalmazását nem kéri és ahhoz kellő igazolást nem szolgáltat, vagy amíg az eltérő szabályok alkalmazása a magyar adóztatás érdekében nem kívánatos, az adókivetésnél a veszteség-nyeresógszámla alapján eszközölt felosztás lényegesen nem tér el attól a felosztási mértektől, amielyet az idézett pótegyezmény megállapít. A pótegyezimiónyben említett felosztási mérték akként nyer megállapítást, hogy a másik államiban lévő ipartelep eladási telepén mégadóztatandó kereskedelmi nyereséget annak az össznyereségnek Yz részével kell felvenni, amely az eladási telep által közvetített eladás mellett áll elő. Ez a rész az össznyereség felére emelkedik, ha az eladási telep a bevásárlást is végzi. Egyenlő arányban kell felosztani a nyereséget, ha a fióktelep a bevásárlást, az üzlettelep az eladást végzi. A két üzlettelep közös tevékenységével elért és a két állam' között felosztandó nyereséget a közös tevékenységgel elért nyersbevételnek a vállalat összes nyersbevételéhez való arányában kell a vállalatok összjövdel'méből kiszámítani. Amennyiben a nyereség kizárólag a két államiban lévő üzlettelep egyikének a tevékenysége folytán áll elő, akikor azt az, ezen tevékenység (folytán elért nyersbe/vételnek a vállalat összes nyersbevételéhez való ará-