Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 478. A m. kir. pénzügyminiszter 1940. évi 2.000. P. M. számú rendelete, a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. t.-c. végrehajtásáról.

23ö0 478. 2.000/1940. P. M. sz. vagy sem, az adókötelezettség szempontjából közömbös. Társulati adó alá azonban csak az olyan külföldi vállalatot lebet vonni, amelynek Magyarországon fióktelepe, képviselete, irodája, bizományi vagy mintaraktára, lerakata, ügynöksége, bérháza, földbirtoka vagy egyéb vagyona van. Az a körülmény,, hogy valamely külföldi vállalat magyarországi megrendelők részére árut szállít, adókötelezettséget nem állapít meg abban az esetben, ha a szállítás akár a belföldi megrendelő közvetlen rendelése alapján, akár a külföldi cég utazó ügynökei által felvett megrendelés alapján történt. (3) A bérház, földbirtok vagy egyéb vagyon a külföldi vállalat társulati adókötelezettségét abban az esetben is megállapítja, ha a vállalatnak Magyarországon telep© nincs, vagy pedig ha a vagyon kezelését a tulajdonos megbízása alapján más végzi. 6. §. (1) Ugyanaz a vállalat, tekintet nélkül a telepek számára, egy adóalany. (T. 2. ,§. (1) bek.) (2) A KT. szerint a kereskedelmi társaságok nemcsak kereskedelmi telepüket, hanem fióktelepeiket is kötelesek az illetékes törvényszéknél bejegyeztetni; a fióktelepek bejegyzése azonban mindaddig nem foganatosítható, amíg a főtelep bejegyzése meg nem történt. A főtelep és a fióktelepek között tehát olyan szoros gazdasági kapcsolat van, hogy a vállalatot akkor is egy adóalanyt alkotó egységnek kell tekinteni, ha az egyes "telepeknek külön könyvvezetésük van. Az egyes telepek üzleteredményének megállapítására azonban szükség van abból az okból, hogy a vállalat egész üzleteredménye után kivetett társulati adó a T. 32. §~a (Ut. 113. ,§.) szerint az egyes telepek között üzleteredményeik arányában felosztható legyen. Az adófizetési kötelezettség szempontjából egyébként közömbös, hogy a vállalatnak csak egy vagy több telepe van, valamint az a körülmény is, hogy az egyes telepek mikor kezdték meg vagy szüntették be működésüket, miután a telepek üzleti eredményeit is az adózásnál irányadóul szolgáló fömérleg foglalja magában. (3) Telep minden olyan hely, ahol a vállalat helyhez kötötten ós tartósan üzleti működést folytat (T. 2. <§>. (2) bek.) (4) A telep fogalmának adózás szempontjából két lényeges ismérve van: a helyhezkötöttség és a tartósság. Ennek a két ismérvnek együtt kell meglennie, hogy valamely helyet a vállalat télepének lehessen minősíteni. Az üzleti működést helyhez kötöttnek kell tekinteni akkor, ha annak folytatása céljából külön berendezésre van szükség. Ez a berendezés állhat gépekből, eszközökből, üzleti felszerelésből, amelyeket a vállalat abból a célból helyezett el, hogy azon a helyen üzlet-