Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 259. A m. kir. minisztérium 1940. évi 4.070. M. E. számú rendelete, biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről.

1048 259. 4.070/1940. M. E. sz. közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek elhelyezésére alkalmasak; 3. a Magyar Nemzeti Bank részvényeibe; 4. az egyes tagoknak legalább a járulékok és járuléktartalékok kiszámításánál alapul vett kamatláb mellett nyújtott kölcsönökbe, amelyek azonban az illető tagok kilépése alkalmával a jelen rendelet 15. §-a szerint kifizetendő visszatérítések összegeinek 75 százalékát meg nem haladhatják; 5. belföldi ingatlanokra első helyre bekebelezett jelzáloh gos kölesönökbe az ingatlanok fele értéke, erdőkre vagy szőlőkre bekebelezetteknél pedig a talajérték egyharmadrésze erőijéig; iparűzésre rendelt* épületek és bányák jelzálognak el nem fogadhatók; 6. az 5. pont értelmében nyújtott jelzálogos kölcsönnel terhelt és bírói árverésen megvásárolt ingatlanokba oly öszszeg erejéig, amely megfelel az ingatlanra a biztosító egyesület által adott jelzálogos kölesönből eredő követelés járuléktartalékfedezetül elfogadott összegének; 7. a felépítmény teljes értéke erejéig tüz ellen biztosított belföldi, tehermentes bérházakba; ennél a'z elhelyezésnél azonban az ingatlan nem számítható magasabb értékűnek, mint amelyet a tiszta jövedelemnek a járuléktartalék kiszámításánál alapul vett kamatlábat % %-kal meghaladó kamatláb mellett való tőkésítése eredményez ; ha azonban a forgalmi érték az így kiszámított értéknél alacsonyabb, azt kell irányadóul venni; 8. am. kir. postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Közr pontnál és annak a 4.260/1929. M. E. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján ^közzétett névjegyzékben felsorolt tagintézeteinél betétkönyvre, pénztári jegyre vagy folyószámlára. (2) Az előző bekezdés 5. és 7. pontjaiban az első helyre történő bekebelezés, illetve a tehermentesség tekintetében foglalt rendelkezés szempontjából nem lehet tehernek tekinteni az olyan terhelő jogokat, amelyek nemi irányulnak közvetlenül az ingatlanból való kielégítésre. (3) Azt, hogy az (1) bekezdés 5., 7. és 8. pontjaiban meghatározott módon a járuléktartalék vagyonának mekkora hányada helyezhető el, az alapszabályokban kell — az egyesület céljához igazodóan — megállapítani. Az alapszabályoknak ilyen rendelkezése csak akkor érvényes, ha a pénzügyminiszter láttamozza. (4) A pénzügyminiszter közhiteli szempontból a biztosító egyesületek által járuléktartalékaik fedezetére felhasználható jelzálogos kölcsönök feltételeit, különösen pedig leghosszabb