Rendeletek tára, 1940

Rendeletek - 201. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 151.915/1939. számú rendelete, az 1927 : XXI. t.-c. és az 1928 : XL. t.-c. alapján működő biztosító intézetek illetékkötelezettségéről.

201. 151.915/1939. P. Ü. M. sz. 867 intézményei részére való kiszolgáltatása iránt kötött szerződések. (9) Az intézetek által kötött bérleti szerződés illetékköteles, mert erre a (2) bekezdésben emiitett jogszabályokkal megállapított illetékmentesség nem terjed ki. . (10) Az (5) bekezdésben tárgyalt szerződések, és pedig úgy az írásban, mint szóban létrejött szerződések alapján érdembe hozott összegekről kiállított és az intézetekhez vagy azok intézményeihez kifizetése végett benyújtott számlán és kereseti kimutatáson a szabályszerű számlailletéket le kell róni. Nyilvános gyógyszertár számlája a vénydíj levonása nélküli összegeknek megfelelő számlailleték alá esik. Nyugtailletéket azonban csak akkor lehet követelni, ha a kifizetésről alakszerű nyugtát állítottak ki. A nyugtailleték lerovására vonatkozólag az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 62. §-a az irányadó. (11) Az intézetek által magános vagy magános által fenntartott intézmények részére folyósított kölcsönnel kapcsolatban felmerülő illetékekre (szerződési, beadványi és bejegyzési illetékre) az illetékmentesség nem terjed ki, ezért ezeket az illetékeket az általános szabályok szerint le kell róni. (12) Illetékmentesek az intézetek által a munkaadók és biztosítottak részére az 1927 :XXI. és az 1928 : XL. t.-c. rendelkezései folytán kiadott értesítések és igazolások, továbbá a Közszállítási Szabályzattal szabályzott közszállításokban az ajánlattevő által a 3.330/1935. M. E. számú rendelet értelmében kiállított, engedélyokiratok. (13) Az intézetek kamatilleték alóli mentességét a 39.434/1936. számú pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Ebben a tekintetben a jövőben is ennek a rendeletnek az intézkedéseit kell alkalmazni. (14) Az intézeteket a törvénykezési eljárásokban illetékmentesség nem illeti meg, kivéve azt az esetet, amikor jogszabály valamilyen eljárásban kifejezetten mentességet biztosít. Ilyen pl. a társadalombiztosítási perekre az 1932 : IV. t.-c. 45. §-a által megállapított illetékmentesség. (15). Nem illeti meg az intézeteket az illetékmentesség a járulékköveteléseik telekkönyvi bejegyzése után járó bejegyzési illetékre nézve sem. Tekintettel azonban arra, hogy a 82.765/1934. VII. a. számú pénzügyminiszteri rendelettel történt szabályozás folytán az intézeteknek nincs módjukban a" bejegyzési illetéket a bejegyzés iránti kérvényen leróni, elrendelem, hogy a bejegyzési illetéket akkor is kiszabás alapján kell — felemelt illeték nélkül — követelni, amikor annak összege 50 P-t meg nem halad.