Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 150. A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 150.683. számú rendelete, a betegségi és baleseti, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget szabályozó 6.000/1928. N. M. M. eln. számú rendelet módosításáról.

150. 150.683/1939. B. M. sz. 583 5. A bejelentési jegyzéket az intézetnek (kerületi pénztárnak, kirendeltségnek stb.) megfelelően bérmentesítve postán is

1 meg lehet küldeni. A bejelentési határidő szempontjából ebben az esetiben is az intézethez (kerületi pénztárhoz, kirendeltséghez stb.) beérkezésnek napja irányadó. Ha azonban a munkaadó közokirattal (postai feladóvevény) igazolni tudja, hogy a jegyzéket a szabályszerű határidőn belül adta postára, azt elkésettnek minősíteni akkor sem lehet, ha az intézethez (kerületi pénztárhoz, kirendeltséghez stb.) a határidőn túl érkezett. A postán bérmentesítetlenül, vagy nem kellően bérmentesítve küldött jegyzéket az intézet (kerületi pénztár, kirendeltség stb.) elfogadja ugyan, azonban az általa megfizetett postai költséggel a munkaadót megterheli (6.000/1928. N. M. M. ein. SE. rendelet 18. §-a). 6. Az intézet (kerületi pénztár, kirendeltség stb.) a bejelentési jegyzékkel történt bejelentésről elismervényt ad. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzéket egymással teljesen megegyező három példányban küldi meg, az intézet (kerületi pénztár, kirendeltség stb.) a bejelentés megtörténtét a munkaadónak visszaadandó egyik példányon ismeri el. A bejelentésnek postai úton beküldése esetében az intézeti (kerületi pénztár, kirendeltség stb.) az elismervényt posta útján csak akkor küldi meg, ha a munkaadó a postai bérmentesítésre szükséges bélyeget az intézet (kerületi pénztár, kirendeltség stbt.) rendelkezésére bocsátotta (6.000/1928. N. M. M. ein. sz. rendelet 19. §-a). 7. A bejelentési jegyzéket az intézet állítja elő, és az ügyviteli szabályzatban megállapított áron bocsátja a munkaadó' rendelkezésére. 8. Ha a munkaadó a bejelentési időszakban foglalkoztatott biztosításra kötelezettet á bejelentési jegyzékből kihagyja, e mulasztása az illető bejelentési időszakra vonatkozóla-g .a bejelentés elmulasztásának minősül akkor is, ha a biztosításra kötelezett valamely korábbi vagy későbbi bejelentési jegyzékbe fel van véve. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzékben a' biztosításra kötelezett munkaviszonyának időtartamát nem a valóságnak megfelelően veszi fel, az illető biztosításra kötelezettnek bejelentését a bejelentési időszakra vonatkozólag meg nem történtnek kell tekinteni. Az előbbi bekezdés esetében a munkaadó az illető biztosításra kötelezettnek biztosítása fejében az egész bejelentési időszakra eső járulékot, a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításának mellőzésével, 10%kal magasabb összegben — a felére vonatkozó levonás joga nélkül — az Intézetnek megfizetni köteles akkor is. ba a munkaviszony nem ez esrész bejelentési időszakon át áült fenn (280.616'1934. B- M. szSmú rendelet 3 <S-a). A bejelentési időszakban megnyílt segélyezési igényből származó költséget és az eljárási költséget a munkaadó az intézetnek megtéríteni köteles. Ha a munkaadó a bejelentési jegyzéket a szabálvszern időben be nem szolgáltatja, de a benvui+ási batáridőt köve+ö^n lo^^^bb S nftivvn belül nyújtja be, a bejelentési időszakra szabályszerűen járó iámlékösflwetret 5'^-kall masrasabb összesrben köteles fizetni, seía járttléktöbhM — levonás jósra nélkül — a munkaadót terheli. A 8 nanot meghaladó késedelem esetében a biztosításra kötelezett összes munkavállalói után, a bejelentési időszak egész tartamára eső járuléklevonás joga nélkül, a munkaadót terheli akkor is, ha a biztosításra kötelezetteknek vagy ezek egy részének munkaviszonya nem az egész bejelentési időszakon át állt fenn. Ez utóbbi esetben a fizetendő járulékösszeg nem lehet kisebb, mint a 8 napot meg nem haladó késedelem esetében kirovandó felemelt járulék összege (185.180/1932. B. M. sz. rendelet 3. §-a)„ A 8 napot meghaladó késedelem esetében a bejelentési időszakban megnyílt segélyezési igény-