Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 113. A m. kir. minisztérium 1939. évi 3.570. M. E. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a polgári peres és nemperes eljárással kapcsolatban felmerült egyes kérdések szabályozásáról.

113. 3.570/1939. M. E. sz. 467 nul, a bíróság vezetője által erre kijelölt bíró az ítélet rendel­kező része tárgyában meghallgatja a feleket. Ha a felek elő­adása az ítélet rendelkező része tekintetében megegyezik, a bíró az ítéletet ennek megfelelően foglalja írásba; az ítélet indokolását ebben az esetben sem kell írásba foglalni. Ha a meghallgatásra kitűzött határnapon valamelyik fél nem jele­nik meg és elmaradását "sem menti ki, úgy kell őt tekinteni, mintha a pertársával, vagy ha pertársa nincs, vagy az sem nyilatkozik, az ellenfelével egyező nyilatkozatot tett volna; ha a határnapon a felek egyike sem jelenik meg, az eljárás szünetel (1911:1. t.-c. 446. §.). Ezekre a következményekre a feleket az idézésben figyelmeztetni kell. 3. Ha a 2. pont alá tartozó esetben a feleknek az ítélet rendelkező részére vonatkozó előadása nem egyező, s a meg­hallgatásra kitűzött határnapon a rendelkező rész szövegét a felek által nyomban előterjesztett bizonyítékok alapján sem lehet megállapítani, a kihirdetett ítélet hatályát veszti és a bíróság az eljárást akként folytatja, mintha az ügyben a cseh­szlovák bíróság még nem hirdette volna ki az ítéletet. Az első bekezdés, valamint a második bekezdés 1. és 2. pontja alapján írásbafoglalt ítéletet a oseh-szlovák bíróság íté­leteként kell ugyan megjelölni, de magyar nyelven kell írásba­foglalni. Ha az említett rendelkezések szerint az ítélet indoko­lását nem kell írásba foglalni, az ítéleten meg kell jegyezni, hogy az indokolás a jelen rendelet értelmében mellőztetett A jelen §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a cseh-szlovák bíróság által már kihirdetett, de írásba nem fog­lalt végzésekre is. 2. §. Az 1. §. első bekezdése vagy második bekezdésének 1. vagy 2. pontja alapján írásbafoglalt határozat helyesbítését — annak kézbesítésétől számított nyolc nap alatt — bárme­lyik fél kérheti. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás után határoz, és szükség esetében a határozat hatályon kívül helyezésével az 1. §. 3. pontjának megfelelően jár el. A határo­zat helyesbítése iránt előterjesztett kérelem folytán felmerült költségek tárgyában a bíróság a kérelem alaposságára és a felek jó- vagy rosszhiszeműségére tekintettel az összes körül­mények gondos mérlegelése alapján határoz. 3. §. Ha a fellebbezési bíróságnak az 1. §. rendelkezése szerint az indokolás mellőzésével írásbafoglalt ítélete ellen az e tekintetben irányadó jogszabályok szerint felülvizsgálati ké­relemnek van helye, a felülvizsgálati kérelemben a fellebbezési bíróság ítéletének indokolására utalás nélkül kell előadni, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg (1911: 1. t.-c. 527. §-á második bekezdésének 3. pontja), a felülvizsgálati bíró-

Next

/
Thumbnails
Contents