Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 616. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 162.292. számú rendelete, a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1939. évi november havi árának megállapításáról. - 617. A m. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 3.049. P. M. számú rendelete, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen a konyhasó és a marhasó jövedéki alapárának és fogyasztói árának leszállításáról.

225é 617. 3.049/1939. P. M. sz. 2. §. (1) Azoknak számára, akik állandóan Kárpátalja területén laknak, illetve ott olyan állatokat tartanak, amelyek marhasót fogyasztanak, — amennyiben a jelen rendelet értel­mében kedvezményes árú sóra van igényük —, a konyhasó legmagasabb fogyasztói árát kilogrammonkint 25 fillérben, a poralakú miarhasó legmagasabb fogyasztói árát pedig kilo­grammonkint 15 fiiérben állapítom meg. (2) Az élelmiszeriparral foglalkozók (vendéglősök, kávé­sok, pékek, cukrászok, hentesek és mészárosok stb.) iparüz­leíük céljaira kedvezményes árú konyhasót nem kaphatnak, de a háztartásuk keretében fogyasztott sóra nézve ez; a ked­vezmény őket is megilleti. (3) Mindazok akik sószükségletükét a Kárpátalja terü­letén előforduló sós források, kutak és tavak vizából fedezik, vagy ú. n. alamizsnasót kapnak, sem kedvezményes árú kony­•hasót, sem kedvezményes árú marhasót nem kaphatnak. 3. §. A kedvezményes árú konyhasóra és marhasóra való igény jogosultság kérdésében a községi elöljáróság határoz; a községi elöljáróságnak a kedvezményt megtagadó határozata ellen, 15 nap alatt, panasszal lehet fordulni a főszolgabíróhoz, a főszolgabíró további jogorvoslat kizárásával véglegesen dönt. 4. §. (1) A 2. i. értelmében igényjogosultak, jegyek elle­nében,- a 2. §. (1) bekezdésében megjelölt kedvezményes áron fejenkint es évenkint 9 kg őrölt, vagy darabos konyhasót vá­sárolhatnak. (2) Azt, hogy a községi elöljáróság az erre igényjogo­sultaknak milyen mennyiségű kedvezményes árú |2. §. (1) bekezdése] marhasóra adhat utalványt, a földm ívelésügyi miniszterrel egyetértésben kiadandó általános irányelvek alap­ján a m. kir. iöldmívelésügyi minisztérium ungvári kirendelt­sége állapítja meg. 5. §. (1) A kedvezményes árú konyhasó vásárlására jogosító jegyeket (sójegy) és a kedvezményes árú marhasó vásárlására jogosító utalványokat (marhasóutalvány) a m. kír. adóhivatalok útján fogom a szükséges menyiségben a köz­ségi elöljáróságok rendelkezésére bocsátani. (2) A községi elöljáróság a sójegyet minden igényjogo­sultnak hivatalból kézbesíti, a marhasóutalványt az állattartó gazdák írásbeli, vagy szóbeli úton előterjesztendő kérelmére adja ki. (3) Az egy-egy meghatározott időtartamra kiadandó só­jegyek ennek az időtartamnak lejáratát követő hónap letel­tével, a marhasóutalványok pedig annak az időtartamnak a leteltével, amelyekre kiadatnak, érvényüket vesztik. (4) A sójegyek, illetve a marhasóutalványok ellenében

Next

/
Thumbnails
Contents