Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 303. A m. kir. iparügyi miniszter 1939. 23.400. Ip. M. számú rendelete, az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938 : XXXVI. törvénycikk hatálybaléptetése és az azzal kapcsolatos rendelkezések tárgyában kiadott 50.000/1938. Ip. M. számú rendelet módosításáról.

1092 303. 23.400/1939. Ip. M. sz. iparügyi miniszternek a járulékegység mérve megállapítására javaslatot tesz. Az iparügyi miniszter az év január havának első napjától december havának 31. napjáig- terjedő számadási évre a járulékegység mérvét a kereskedelem- és a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapítja, és március hó 10-ig a Budapesti Közlönyben közzéteszi. í. §. A szakmai családpénztár a kötelékébe tartozó vállalatok évi gyermeknevelési járulékát a járulékegység alapulvételével megállapítja, és ezt a vállalattal az év április havának első napjáig fizetési meghagyásban közli. Az évi gyermeknevelési járulékot négy ' részletben, az év január, április, július és október hó 5-ik napjáig kell a szakmai családpénztárha befizetni. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig esedékessé va.lt részletekre előlegül az előző évi kirovás szerint kell a befizetéseket teljesíteni; az esetleges hiányt a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt pótolni kell, az esetleges túlfizetést pedig a szakmai esaládpénztár a vállalat javára írja. Ha a szakmai családpénztár a gyermeknevelési járulékot a munkaadó által bejelentett adatok alapulvételével állapú totta meg, a fizetési meghagyás ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincsen. Az 1939. évi gyermeknevelési járulékot a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően újból meg kell állapítani. Az új megállapítás jogerőre emelkedéséig a befizetéseket a R. rendelkezései szerint kell teljesíteni, és az így befizetett összegeket előlegnek kell tekinteni. Az esetleges hiány és az esetleges túlfizetés tekintetében a második bekezdés rendelkezései irányadók. Az átlagos munkáslétszám, kiszámítása. 5. §. A számadási évet megelőző év átlagos munkáslétszámának kiszámítása úgy történik, hogy a vállalatban foglalkoztatott munkavállalók által munkában töltött napok öszszegét (a teljesített munkanapok számát), osztani kell háromszázzal. Minden megkezdett munkanapot teljes egésznek kell venni. A fizetéses szabadságon volt munkavállalót úgy kell számításba venni, mintha a fizetéses szabadság tartama alatt is munkában lett volna. A számadási évet megelőző évben alakult vállalatoknál a teljesített munkanapok számát annyiszor Huszonöttel kell osztani, ahány teljes naptári hónap a vállalat munkájának megindulásától az; év végéig eltelt.