Rendeletek tára, 1939

Rendeletek - 290. A m. kir. honvédelmi miniszter 1939. évi 88.000. eln. lgv. számú rendelete, a légoltalom megszervezéséről.

290. 88.000/1939. H. M. ein. lgv. sz. 1029 olyan kötelezettségek hárulnak, mintha az építmény az ő térületén feküdnék. Az érdekelt építmény légoltalmi vezetője azt a kívánságát, hogy adott esetben nem saját városától vagy községétől, hanem a szomszédos válrostól vagy községtől kéir légoltalmi segélynyújtásit, mindkét érdekelt városnak, vagy községnek — még az építmény légoltalmi tervének elkészí­tése előtt — bejelenteni köteles; az ilyen kérelmet abban az esetben, ha az érdekelt építmény jelentősen közelebb fekszik a szomszédos város vagy község belterületéhez, teljesíteni kell. A kérelmet és az érdekelt városok, illetőleg községek által az ügyben hozott határozatot az érdekelt építmény légoltalmi vezetője köteles az illetékes hadtest légvédelmi parancsnok tudomására hozni. (8) A város viagy a község és az I. csoportba sorolt épít­mények légoltalmi szervezete együttműködésének előkészítését szolgáló egyéb rendelkezéseket a 48. §. tartalmazza. 12. §. II. csoportba sorolt építmények és egyéb vagyontárgyak. (1) A honvédelmi miniszter által megállapított irány­elvek alapulvételével városokban a polgármester, a hadtest légvédelmi parancsnokkal egyetértve, községekben a főszolga­bíró javaslatára az alispán, a hadtest légvédelmi parancs­nokkal egyetértve kijelöli az I. csoport körén kívül eső azokat az építményeket és egyéb vagyontárgyakat, amelyek megóvása honvédelmi érdekből szintén fontos (II. csoport). E csoport tekintetében a légoltalmi irányelveket a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg (T. 137. $. (2) bekezdés). (2) A város vagy község területén levő egyes nagyobb közhivatalok vagy magánhivatalok elhelyezésére szolgáló épü­leteket, templomokat, iskolákat, nevelőintézeteket, kórházakat, szanatóriumokat, ' üdülőtelepeket, kulturális intézményeket (könyvtár, múzeum stb.), szegényházakat, nagysz állód ákat, gyógyszállodákat, szórakozóhelyeket (színház, cirkusz, mozgó­képszínház stb.), sporttelepeket, tébolydákat, áruházakat, vásárcsarnokokat, nagyobb uradalmak központi épületeit és nagyobb embertömeg befogadására, vagy közszempontból értékes vagyontárgyak őrzésére szolgáló más épületeket és intézményeket, végül az I. csoportba nem sorolt ipartelepek, bánya- és kohótelepek, valamint közhasználatú energia­szolgáltató (gáz és villamos) és vízművek közül azokat, amelyek különállóan települtek, továbbá amelyek termelési menetük és az ott foglalkoztatottak létszáma, valamint az ipartelepeknek stb. helyi vagy esetleg országos jelentősége »

Next

/
Thumbnails
Contents