Rendeletek tára, 1938
Rendeletek - 136. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1938 évi 35.000 számú rendelete, az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. törvénycikk végrehajtásáról.
542 136. 35.000/1938. F. M. sz. XII. torvénycikk IV. fejezetében foglalt rendelkezéseknek, és a helyi viszonyoknak és az ebben a §-ban foglalt rendelkezéseknek figyelembevételével — a tulajdonos maga választja meg. A mások birtokával közös határvonalon szükséges határ jelzést, — röviden külső határjelzést — az 1894 : XII. te. 33. §-a alapján, megalkotott törvényhatósági szabályrendelet szerint kell végrehajtani. A megjelölendő erdőterületnek a tulajdonos más mívelésű ingatlanaival érintkező határvonalai megjelölését — röviden belső határ jelzést, — úgyszintén a külső határ jelzést is abban az esetben, ha a megfelelő szabályozást tartalmazó határjelzési szabályrendelet nincs, az alábbi szabályok szerint kell végezni. A határvonal minden irányváltoztató pontjára, az úgynevezett töréspontokra, egyirányban haladó hosszú határvonalon pedig a határ áttekintését biztosító számban közbeeső pontokon is határjelet kell állítani. Ha a határ állandó jellegű természetes vonal (tópart, folyóvíz, csatorna, árok, éles hegygerinc, szikla, vasút, műút, folyamszabályozási töltés stb.), a'határnak csak olyan pontját kell határjel felállításával megjelölni, amelyben a megjelölendő terület valamely mesterséges határovanala az állandó jellegű vonalat éri, az állandó jellegű határvonalak mentén pedig elegendő a főbb töréspontokon állítani határjeleket; mindezeknek a pontoknak a megjelölésénél azonban a határjelet oly távolságról kell az állandó jellegű vonaltól felállítani, hogy a határjel épségét partszakadás, elmosás, közlekedés stb. ne veszélyeztesse. Nagyobb erdőbirtokok egymásközötti határvonalán határnyiladékot is célszerű létesíteni. A határpontok megjelölésénél vagy földbe süllyesztett hoszszúkás terméskövet, kőoszlopot vagy Ketonkövet, vagy mintegy 1 méter átmérőjű határdombba állított oszlopot kell használni, vagy a határpontból kiinduló és az összefutó határvonalak irányában készített ugró (szökő) árkokat kell alkalmazni. Külső határjelzésnél a határjel alá biztosító jelzésként tégla, faszén vagy üvegdarabokat is célszerű a földbe helyezni. Az oszlop anyagának megválasztásánál a nagyobb tartósságra kell törekedni. A határvonalak kiegészítő megjelölése ugró árkokkal a törési pontokon felállított határjelek között csak olyan helyeken alkalmazható, ahol nem' lehet attól tartani, hogy a határ jelzéshez alkalmazott árok vízmosássá válik, vagy homokmozgást okoz. Nem szabad olyan határ jelzést alkalmazni, amely a szomszédos terület gazdasági használatát indokolatlanul akadályozza, vagy út mellett a forgalmat gátolja. A külső határjelzés módját, ha új határ jelzésről van szó, az érdekelt szomszédok közös megegyezéssel állapítják meg. Már