Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 108. A m. kir. minisztérium 1938. évi 3.010. M. E. számú rendelete, a külfölddel való fizetési forgalommal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények tekintetében a feljelentőnek és a tettenérőnek jutalomban részesítéséről.

108. 3.010/1938. M. E. sz. 423 108. A m. kir. minisztérium 1938. évi 3.010. M. E. számú rendelete, a külfölddel való fizetési forgalommal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények tekintetében a feljelentőnek és a\ tettenévőnek jutalomban részesítéséről. A m. kir. minisztérium az 1922 : XXVI. te. 2. §-ának utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazás, továbbá az 1931 : XXVI. te. 3. §-ának második bekezdésében foglalt, és legutóbb az 1937 : X. törvénycikkben meghosszabbított felhatalmazás, végül az 1931 : XXXII. te. 2. !§-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922 : XXVI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény, úgyszintén .az 1931 : XXVI. te. 1. és 2. §-a alapján kiadott rendelet szerint kihágássá minősülő, vagy az 1931 : XXXII. törvénycikk büntető rendelkezései alá eső bűncselekmény miatt befolyt pénzbüntetésnek, elkobzott értéknek és vagyoni elégtételnek tíz százalékát a feljelentő és a 'tettenérő jutalmazására kell fordítani. 2. §. A jutalmat — minden más eljárás kizárásával — az igazságügyminiszter állapítja meg az eljárt kir. bíróság és kir. ügyészség meghallgatása után, a bűncselekmény folytán a közgazdaság érdekeit fenyegető veszély nagyságának, és a bűncselekmény felderítése körül kifejtett közreműködésnek figyelembevételével. 3. §. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából feljelentőnek csak azt lehet tekinteni, aki nevének, foglalkozásának és lakásának pontos megjelölése mellett olyan ténybeli .adatokat közöl a cselekmény tárgyában eljárásra hivatott hatósággal, amely adatok hozzájárultak iaz 1. §. alá eső cselekmény miatt hozott büntető ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítéséhez. 4. §. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából tettenérőnek kell tekinteni azt, aki: a) a bűncselekmény tettesét vagy tárgyát feltartóztatta, vagy a feltartóztatásnál közreműködött, b) az eljáró hatósági közeget a bűncselekmény tárgyának őrizetbe vétele, vagy a feltartóztatott tettesnek fogvatartása körül támogatta, és ezzel a tettesnek .a bűnvádi eljárás meghiúsítására irányuló kísérletét megakadályozta, anélkül hogy szolgálatánál vagy hivatásánál fogva az ilyen személy vagy tárgy őrízetbevételére, illetőleg megőrzésére köteles lett volna. 5. §. Nem zárja ki a jutalomban részesítést az, hogy a pénz-