Rendeletek tára, 1938

Rendeletek - 233. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1938. évi 117.000. számú rendelete, a mezőgazdasági érdekképviselet feladatáról, szervezetéről és működéséről.

233. 117.000/1938. F. M. sz. . 1179 sével a közgyűlés összehívását iaz elnöktől írásban kéri. Ez utób bi esetben a közgyűlést tizenöt napon belül kell összehívni. Ha ez elnök a közgyűlést nem hívja ősze, kérelmezők a közgyűlés összehívását az illetékes mezőgazdasági kamarától kérhetik. Ebben az esetben a közgyűlést az illetékes mezőgazdasági kamara hívja össze. (2) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok egynegyedrészének jelenléte szükséges. (3) Határozatképtelenség esetén az elnök nyolc napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni. Ez a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. 12. §. Ha a mezőgazdasági bizottság közgyűlése céljára más alkalmas helyiség nem áll rendelkezésre, a községi, városi és járási mezőgazdasági bizottságok közgyűlését a mezőgazdasági bizottság székhelye szerinti községháza (városháza, vármegyeháza), a vármegyei mezőgazdasági bizottság közgyűlését pedig a vármegye székházának üléstermében kell megtartani. A községháza (városháza és vármegyeháza) üléstermének mezőgazdasági bizottsági közgyűlés céljaira való átengedését, — feltéve, hogy abban az időben közigazgatási célra nincs igénybevéve, — nem lehet megtagadni. 13. §. (1) A mezőgazdasági bizottság közgyűlését az elnök, •akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. (2) A tárgysorozatba felvett ügyeket annak sorrendjében kell tárgyalni. A közgyűlés a sorrendet megváltoztathatja. (3) A mezőgazdasági bizottság közgyűlésén az ügyeket általában az elnök adja elő; jogában áll azonban mind a választott ta^ok. mind a meghívott szakemberek sorából maga helyett előadót kijelölni. Az előadói teendők ellátására a mezőgazdasági bizottságnak az a tagja is felkérhető, aki a mezőgazdasági bizottságának közhivatali állása alapján tagja. (4) A közgyűlésen csak az elnök előzetes engedélyével lehet felszólalni. A felszólalás az elnöknél történt jelentkezés sorrendjében történik. Minden tagnak jogában áll a tárgyalás alatt lévő ügyhöz hozzászólni, és módosító indítványt előterjeszteni. Ez esetben a közgyűlés határoz, hogy az önálló indítványt azonnal tárgyalás alá veszi-e, vagy tárgyalását a következő közgyűlésre halasztja, vagy azt esetleg az elnök, az intézőbizottság, esetleg szakosztály tárgyalása elé utasítja. (5) A tárgysorozatba felvett minden egyes ügy letárgyalása után az elnök a vitát bezárja, és a kérdést szavazásra teszi fel. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Szavazás esetén a kérdést úgy kell feltenni, hogy a kérdésre igennel és nemmel lehesMagy. Rend. Tára, 1938. VI—VIII. 75