Rendeletek tára, 1937

Rendeletek - 194. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1937. évi 100.000. számú rendelete, a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936 : XXVII. törvénycikk hatálybalépéséről és végrehajtásáról.

584 ^ 194. lOO.OOa/1937. F. M. sz. szi a Tft. 14. §-a rendelkezéseinek alkalmazásával figyelembe. A birtok területe, kataszteri tiszta Jövedelme és művelési ága tekintetében a birtokív adatait csak annyiban szabad alapul venni, amennyiben a szakértő az említett adatok helytelenségéről vagy megváltozásáról eljárása során meg nem győződik. (2) A tulajdonosnak (javadalmasnak) egy község határában fekvő összes birtokait minden esetben együttesen kell számításba venni. A több szomszédos község határában fekvő birtok területeit is össze kell számítani, ha területileg összefüggnek, tekintet nélkül arra, hogy a területi összefüggést mezőgazdasági müvelés alatt álló, vagy ugyanazon személy tulajdonában álló más ingatlanok közvetítik. A több község határában fekvő birtokrészek területét akkor is össze kell számítani, ha összefüggésüket idegen tulajdonban álló kisebb földterületek közbeékelődése megszakítja ugyan, de a birtokrészek egységes gazdasági üzemet alkotnak. Az összeszámítást nem akadályozza különösen az, ha a területi öszszefüggést út, vasút, csatorna, község belterületéhez tartozó, vagy a földbirtokrendezés során ugyanabból a birtokból juttatott kisebb terület szakítja meg. Ha valamely szomszédos község területén fekvő több birtokrész közül a birtokkal csupán egyesek állanak az előbbi rendelkezésekben megjelölt összefüggésben, ez nem szolga] alapul arra, hogy az illető község területén fekvő ily öszszefüggésben nem álló többi birtokrészek is számításba vétessenek. (3) A szakértőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a Tft. 9. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, illetőleg 29. §-ának (3) bekezdése értelmében az átengedésre kijelölhető terület csökkenhet, és ehhez képest a csökkenés esetére szólóan is ki kell a birtokterületet választania. Amennyiben a kiválasztott terület valamelyik esetben nem áll teljes telekkönyvi jószágtestekből, vagy külön helyrajzi számmal megjelölt részletekből, továbbá amennyiben megállapítható, hogy valóságos területük a telekkönyvi adatoktól eltér, a szakértőnek lehetőleg telekkönyvi célra is alkalmas olyan vázrajzot kell készítenie, amelyről a terület nagyságát és fekvésének helyét kétségtelenül meg lehet állapítani. A kiválasztott területet új vázrajz készítése helyett a már meglévő alkalmas vázrajzon is fel lehet tüntetni. (4) Arra az ingatlanra nézve, amely a szakértő javaslata szerint, vagy egyéb alapon a Tft. céljára felhasználásra kerülhet, a helyszíni vizsgálat során a következőket kell megállapítani: a) milyen a talaj minősége, minő & kulturállapota; b) mennyiben van gazdasági és háztartási célra szükséges víz; zel ellátva; c) nem veszélyeztetik-e belvizek, áradások; d) mennyiben terhelik ártéri és egyéb vízjogi járulékok, más