Rendeletek tára, 1937

Rendeletek - 45. A m. kir. iparügyi miniszter 1937. évi 500. Ip. M. számú rendelete, a textiliparban alkalmazottak munkaidejének szabályozásáról.

45. 500/1937. Ip. M. sz, 139. nyolc órán túl, továbbá a 4. §. második bekezdése alapján a heti hatvan órán túl végzett munkát. A túlmunkát a munkaadó a rendes munkaidőre megállapított munkabérnél legalább 25%-ka.\ magasabban köteles díjazni. Darabbérnél és akkordbérnél a munkaváMaló előző heti (eset­leg két heti, vagy egy hónapi) keresetének egy munkaórára eső át­kgát kell órabérnek venni. 8. §. A munkavállalónak munkaközben pihenésre és étkezésre megfelelő időt kell engedni. Ha a munkaidő nyolc óránál hosszabb, de kilenc órát meg nem halad, legalább félórai, kilenc óránál hosz­szabb, de tíz órát meg nem haladó munkaidő esetében legalább egy órai munkaközi szünetet kell adni. Ha a napi munkaidő tíz óránál hosszabb, legalább másfél órai munkaközi szünetet kell adni. Az első és második bekezdés alkalmazása szempontjából a munkaidőnek a 4. §. első és utolsó bekezdésén „alapuló meghosz­szabbítását figyelmen kívül kell hagyni. Munkaközi szünetnek csupán olyan munkamegszakítást lehet tekinteni, amely legalább negyedóráig tart. 9. §. Ha az üzem természete megengedi, a munkaközi szüne­teket az üzem azonos munkát végző valamennyi munkavállalójá­nak, osztályok szerint alakuló tagozódás esetében az egyes osztá­lyok azonos munkát végző munkavállalóinak egy időben kell megadni. Ha az üzemi viszonyok lehetővé teszik, a munkavállaló a leg­alább fél órai munkaközi szünet tartama alatt az üzemi helyiséget (telepet) elhagyhatja. 10. §. A munkaidőnek, és a munkaközi szüneteknek kezdetét és végét (az egyes munkáscsoportok munkaidejét külön feltün­tetve), a munkaidő meghosszabbítása esetében — az 5. §. első be­kezdésének 1. és 3. pontjában említett esetek kivételével — a meg­hosszabbított munkaidő kezdetét és végét, a meghosszabbítás okát, a 6. i§. harmadik bekezdése esetében a hatóság engedélyére hivat­kozással, az üzemben hirdetmény útján olyan helyen kell közzé­tenni, amelyhez minden egyes munkavállaló könnyen hozzáférhet. 11. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelke­zés alá nem esik, kihágást követ el, és az 1928 : X. törvénycikk ren­delkezései értelmében pénzbüntetéssel büntetendő a munkaadó: 1. ha munkavállalóját a 2., a 3., a 4., illetőleg a 6. §. szerint meg­engedettnél hosszabb időn át foglalkoztatja; . 2. ha az 5. §. esetébein a munkaidő meghosszabbítását az első­fokú iparhatóságnak az 5. §. második bekezdésében megszabott ha­táridő alatt nem jelenti be; 3. ha a 6. §. rendelkezései ellenére a munkaidőrneghosszabbí-

Next

/
Thumbnails
Contents