Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 283. A m. kir. pénzügyminiszter 1936. évi 105.400. számú rendelete, az egyes bírói eljárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban lerovásáról szóló 1936: XXII. törvénycikk végrehajtásáról.

1182 283. 105.400/1936. P. U. M. sz. A III. átalányösszeg alá eső eljárási szakasz a perfelvételi tárgyalás megkezdésekor veszi kezdetét, és tart az első bírói eljárás befejezéséig, beleértve az első bírói határozatot is. A IV. átalányösszeg alá eső eljárási szakasz a fellebbezés előterjesztésekor kezdődik, és tart az eljárás befejezéséig. Ha a bíróság ugyanabban az eljárásban a III. átalányöszszeg aiIá eső eljárási szakaszt a fellebbezési bíróság rendelkezése folytán újból folytatja, az újabb eljárásért az illetékátalányt mégegyszer leróni nem kell. Pertársaság esetében, ha két vagy több felperes egy beadványban vagy jegyzőkönyvben (feljegyzésben) kéri a fizetési meghagyás kibocsátását, valamint, ha két vagy több alperes egy beadványban vagy jegyzőkönyvben (feljegyzésben) terjeszti elő az ellenmondást vagy kifogást, úgyszintén, ha két vagy több felperes, illetőleg két vagy több alperes egy beadványban vagy jegyzőkönyvben nyújtja be a fellebbezést, az illetékátalányt csak egyszeresen kell leróni. Ha azonban a fel'ek a felsorolt, és az eljárási szakaszt megindító valamely kérelmet külön terjesztenek elő, -az illetékátalányt minden külön előterjesztett kérelem után külön kell leróni. Az eljárási szakaszra megállapított illetékátalány lerovása után az ugyanabban a szakaszban előterjesztett olyan további beadványokra (iratokra, kérelmekre), amelyek nem minősülnek a T. 1. §-a értelmében átalány alá eső beadványnak, illetéket leróni nem kell abban az esetben sem, ha azt olyan peres fél nyújtja be, aki illetékátalányt azért nem rótt le, mert azt a pertársa lerótta. 2. §. A meghagyásos eljárás és az abból keletkezett per során annak jogerős befejezéséig — ideértve az ítélet kijavítása vagy kiegészítése, illetőleg az ítéletbe foglalt tényállás kiigazítása iránt előterjesztett kérelem (Pp. 407—409. §.), vagy az igazolási kérelem (Pp. 451. §.) folytán szükséges eljárást is — az 1. §-ban meghatározott átalányon felül egyéb törvénykezési illetéket vagy illetékpótlékot a felek egyikének sem kell lerónia, kivéve az eljárás folyamán hozott végzés elleni felfoilyamodás illetékét. Az illetékátalány nem foglalja magában a végrehajtási kérelemnek, és a meghagyásos eljárásba, illetőleg az abbóí keletkezett perbe nem tartozó más kérelemnek törvénykezési illetékét. A meghatalmazás, valamint az iratokhoz csatolt kereskedelmi levelek és más mellékletek okirati illetékkötelezettségét a törvénykezési illetékátalány lerovása nem érinti. Ut> A T. 2. §-a az illetékátalány alól kiveszi az eljárás folyamán hozott végzések elleni felfolyamodások illetékét. Az ilyen felfolyamodásokon tehát az általános szabályok szerint