Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - [sic]162. A m. kir. iparügyi miniszter 1936. évi 30.000. Ip. M. számú rendelete, az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936 : VII. törvénycikk végrehajtásáról.

262. 30.000/1936. Ip. M. az. • 112Î címén az elnöknek, illetve, ha alelnök helyettesítette, az alelnöknek minden vizsgálat után, amelyen elnökölt, továbbá a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének minden vizsgálat után, amelyen résztvett 2.50—2.50 pengőt, a bizottság két tagjának pedig 2—2 pengőt kell a befizetett vizsgálati díjból kiutalni. A vizsgálati díj fennmaradó részéből a vizsgálattal kapcsolatos nyomtatványok költségeire és a felmerülő készkiadások fedezésére 3—3 pengő az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, és az illetékes ipartestületet illeti meg. Az ipartestületeknek járó pénzösszegeket legkésőbb az évnegyed végén meg kell küldeni. Amennyiben valamely vizsgálatot a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének részvétele nélkül tartottak meg, a befizetett vizsgálati díjból 2.50 pengőt a vizsgázónak vissza kell téríteni. 11. A mestervizsgálat színhelye. 25. §. A vizsgálatot bármely, erre a célra alkalmas, rendelkezésre álló műhelyben, valamint valamely iparoktatási intézet vagy tanműhely megfelelő helyiségében meg lehet tartani. A vizsgáló bizottságnak arra kell törekednie, hogy a vizsgálat letételére szükséges műhelynek és munkaeszközöknek használatra átengedése díjtalanul, amennyiben pedig ez nem lenne elérhető, lehetőleg mérsékelt díjazás ellenében történjék. A használatért fizetendő összeg a vizsgázót, több vizsgázó esetében a vizsgázókat egyenlő mértékben terheli. E rendelkezés alapján egy vizsgázót legfeljebb négy pengő megfizetésére lehet kötelezni. A vizsgálat során feldolgozandó nyersanyagot a vizsgázó szolgáltatja, illetőleg ennek az anyagnak beszerzési költségei, melyek tíz pengőt csak a vizsgázó kérelmére haladhatnak meg, a vizsgázót terhelik. A vizsgálat során feldolgozott nyersanyag a vizsgázó tulajdona. 12. A mestervizsgálat célja és menete. 26. §. A mestervizsgálat célja a törvény 26. §-a értelmében annak a megállapítása, hogy a vizsgázó iparában az annak gyakorlásához múlhatatlanul szükséges szakismeretekkel és szakmabeli készséggel rendelkezik-e. A mestervizsgáiat három részből áll: 1. valamely szakbavágó munka rajzának (tervének) és költségvetésének önálló elkészítéséből* 2. az 1. pont szerint rajzban (tervben) feltüntetett munka nagyobb jártasságot és magasabb fokú szakmabeli készséget igénylő részének elvégzéséből (a mestermunka elkészítéséből); 3. a vizsgázó általános szakismereteinek megállapításából.