Rendeletek tára, 1936

Rendeletek - 251. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1936. évi 70.000. számú rendelete, a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról, és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1936: V. törvénycikk végrehajtásáról.

1022 251. 70.000/1936. F. M. sz. A bor színének bármilyen festőanyaggal való megváltoztatása (mályva, bodza stb.) tilos. A kereskedelemben forgalomban lévő különféle elnevezésű színtelenítő anyagok, — amennyiben állati vagy növényi eredetű szénből állanak (pl. eponit), és kénessavas sókat, vagy más, a borban oldódó anyagokat nem tartalmaznak, — a hibás színű vagy ízű borok (mustok) szűrésére felhasználhatók. 14. §. A tisztán tenyésztett botélesztők (kultútélesztők) használata. A tisztán tenyésztett borélesztő a must vagy bor erjesztésére használható. Musthoz vagy borhoz a tisztán tenyésztett borétesztőnek csak mustban, vagy alacsony szeszfokú, esetleg szesztelenített borral kevert (hígított), besűrített mustban élő tenyészeteit szabad hozzáadni. 15. §. Hibás és romlott borokra vonatkozó rendelkezések. Beteg vagy hibás az a bor, amelynek idegen ízét, zamatát, illatát vagy színét a törvény 2. §-a értelmében megengedett eljárások valamelyikének alkalmazásával meg lehet javítani (gyógyítani). Romlott az a bor, amelynek idegen ízét, zamatát vagy illatát a törvény 2. §-a értelmében megengedett eljárások alkalmazásával nem lehet megjavítani, vagy amelynek ecetsavban kifejezett illósavtartalma a törvény 11. §-ában megállapított határt meghaladja. Beteg vagy hibás bort egészséges borral házasítani tilos. Ha azonban a beteg vagy hibás bort megfelelő kezeléssel megjavították, úgy az egészséges borral házasítható. A beteg, hibás, vagy romlott bort tartályán „beteg bor", „hibás bor", vagy „romlott bor" jelzésű felirattal kell ellátni. 16. §. A közfogyasztás céljára forgalomba hozható borok szesztartalma. A törvény 11. §-ának második bekezdése eltiltja oly boroknak közfogyasztás céljára való forgalombahozatalát, amelyek szesztartalma a 9 térfogat %-ot el nem éri. Közfogyasztás céljára forgalomba hozottnak a törvény szempontjából azt a bort kell tekinteni, amelyet a termelő pincéjéből (házából), vagy termelői kiméréséből, a kereskedő üzletéből, a vendéglős (korcsmáros) üzeméből közvetlenül a fogyasztó részére szolgáitat ki. Ehhez képest a bornak az a forgalma, amelyet a termelő, a kereskedő és a vendéglős (korcsmáros) között viszonteladás céljából megy végbe, nem esik a közfogyasztás céljára