Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 191. A m. kir. belügyminiszter 1935. évi 261.600. számú rendelete, a társadalombiztosítási tartozások egy részének kivételes elengedése körüli eljárás szabályozásáról.

73é 1«. 261.608/1935. B. M. sz. ralékost önhibáján kívül, pl. a gazdasági válság, a bel- vagy külföldi fizetési eszközök értékében beállott változások, betegség, elemi csapások, a fogyasztás irányának a divat vagy más hasonló tényezők változása miatt beállott eltolódása következtében érte, és a veszteség bekövetkezését kellő gondossággal sem lehetett elhárítani. 4. Az 1. pontban említett veszteség a hátralékos vállalatában vagy üzemében nem rövidebb időszaki vagy átmeneti, hanem hosszabb időn át tartó jelenség volt. 5. Az üzem vagy vállalat működéséhez közgazdasági érdekek fűződnek; közgazdasági érdekűnek tekinthető az üzem vagy vállalat működése, ha termeivényei a közszükséglet kielégítésének, vagy a helyes áralakulás biztosításának jelentős eszközei, ha termeivényei a belső piacon külföldi árukat pótolnak, ha termeivényeit külföldön helyezi el, ha működése az ország deviza-állományának gyarapítását eredményezi, ha működéséhez állampénzügyi érdekek fűződnek, ha a vállalat vagy üzem valamely közérdekű, vagy a jövőben közérdekűvé válható szabadalomnak birtokosa, ha műkédésétől az ország valamely területének gazdasági felvirágzása függ, ha további működése az alkalmazottaknak vagy a hátralékos által eltartottaknak számára, vagy az önálló gazdasági alanyok életképességének fenntartásához fűződő közérdekre tekintettel szociális vonatkozásban is kívánatosnak mutatkozik. 6. A vállalat vagy üzem tulajdonosának, úgyszintén a vele egyetemlegesen fizetésre kötelezett személyeknek nincs egyéb vagyona, amelyből a tartozást be lehet hajtani; ebben a vonatkozásban az üzem vagy vállalat tulajdonosának kell tekinteni a közkereseti társaság tagjait, és a betéti társaság beltagjait is. Végrehajtható vagyonként nem jön tekintetbe a vállalat vagy üzem tulajdonosának az az ingó vagyona, amely a társadalmi helyzetének megfelelő szerény életmód lehetővé tételét szolgálja. 3. §. Az 1. §. (1) bekezdésének 2. pontja alapján csak akkor van tartozáselengedésnek helye, ha az újra üzembe helyezendő vállalattal vagy üzemmel kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott feltételek együttesen fennállanak. A tartozás elengedését azonban ilyen esetben csak azzal a halasztó feltétellel lehet engedélyezni, hogy a hátralékos a megszűnt vállalatot vagy üzemet a feltételes elengedésről szóló határozat kihirdetésétől számított hat hónapon belül újból üzembe helyezi, és az üzembe helyezéstől számított legalább hat hónapon keresztül folytatja. A törlést csak az utóbb említett hat hónap elteltével lehet foganatosítani. A hat hónap alatt az üzemnek azt a gazdasági tevékenységet kell folytatnia, amelynek közgazdasági jelentőségére utalással a hátralékos a tartozás elengedését kérte. A bizottság indokolt esetben az elengedés feltételeként megállapíthatja azt a legkisebb keretet (mun-