Rendeletek tára, 1935

Rendeletek - 284. A m. kir. belügyminiszter 1935. évi 4.226. eln. számú körrendelete, a Közszállíási Szabályzat alapján a benyújtott több ívből álló ajánlat és mellékleteinek összefüggéséről. - 285. A m. kir. belügyminiszter 1935. évi 84.000. számú körrendelete, a lakosságnak — az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék új összeállítását megelőző — összeírásánál és a választójogosultak vallomásszolgáltatásánál követendő eljárásról.

1082 285. 84.000/1935. B. M. sz. ban állandóan laknak, még ha az összeírás idejében ideiglenesen távol vannak is. (2) Állandó lakó az, akinek az összeírás időpontjában bírt lakásán (szállóhelyén) kívül otthonának tekinthető más lakása nincsen. Ehhez képest az albérlőket, ágybérlőket, cselédeket a lakásban, és a lakáshoz tartozó műhelyben, istállóban, raktárban lakó segédszemélyzetet a lakásban lakóknak kell tekinteni, és az összeírójegyzékbe fel kell venni, hacsak az összeírás időpontjában nincsen akár a tartózkodási helyükül szolgáló, akár pedig más községben (városban) otthonuknak tekinthető más állandó lakásuk. Az építkezéseknél, vagy más alkalmi munkáknál dolgozó, és a munkahelyükön készült barakkokban stb. lakó munkások közül csak azokat kell munkahelyük összeírójegyzékébe felvenni, akiknek akár a munkahelyükül szolgáló, akár pedig más községben (városban) otthonnak tekinthető állandó jellegű más lakásuk nincs. Ha van ilyen más lakásuk, az állandó otthonuk szerint illetékes községben (városban) veendők fel az Összeírójegyzékbe, mint olyanok, akik lakásuktól ideiglenesen vannak távol. A tanulás céljából más községben (városban) állandóan távollevőket természetszerűleg nem hozzátartozóik lakásán, hanem abban a községben (városban) kell összeírni, ahol tanulmányaikat folytatják. 3. §. (1) Az összeírójegyzékeket városokban a családfő, akadályoztatása esetében helyette a csailád valamelyik tagja, vagy a családon kívül álló ott lakó személy tölti ki. A helyettes köteles az összeírójegyzéken aláírása mellett a családfő akadályoztatásának okát is feltüntetni. (2) Az összeírás szempontjából a családfő az, aki a lakás felett rendelkezik. Kétes esetekben a lakás legidősebb lakóját kell családfőnek tekinteni. (3) Nagy- és kisközségekben az elöljáróság tagjai házrólházra járva töltik ki és írják alá az összeírójegyzékeket. Ott azonban, ahol a családfő, vagy a család valamely tagja az összeírójegyzék rovatait nehézség nélkül ki tudja tölteni, a kitöltést rá lehet bízni. (4) Katonai épület lakóit a parancsnok, letartóztatási intézet, kórház, elmegyógyintézet, árvaház, gyermekmenhely, iskolai internátus, menedékház, férfi és női zárda, valamint bentlakással kapcsolatos minden egyéb hasonló jellegű intézet lakóit annak igazgatója, főnöke, vagy tulajdonosa köteles összeírni, össze kell írni a tényleges szolgálatban álló katonákat is. 4. §. (1) Az, aki az összeírójegyzéket kitölti (3. §.), büntetőjogi felelősség terhe alatt köteles az összeírás pontosságáról gondoskodni. (2) A pontos összeírás megköveteli, hogy az összeírásból ne hiányozzék senki, aki az illető lakásnak állandó lakója, viszont