Rendeletek tára, 1934

Rendeletek - 257. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek és a m. kir. belügyminiszternek 1934. évi 50.000. K. M.számú rendelete, a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről.

910 257. 50.000/1934. K. M. sz. sítek letételére ugyané törvény 5. §. 1. és 3. bekezdésének rendel­kezései az irányadók. 1 ) (32) A biztosíték letételének módja, a biztosíték kamatozása, a készpénz helyettesítése, a kamatszelvények kiadása, és a régi biztosíték felhasználása tekintetében a bánatpénznél mondottak megfelelő alkalmazást nyernek. (33) A kisiparosokat, vitézeket, hadirokkantakat stb. illető kedvezmények felsorolását a Közszállítási Szabályzat 51. §-a tar­talmazza. (34) E kedvezményekre való igényt a következőképen kell igazolni: 1. a kisipari kedvezményre való igényt az illetékes ipartestü­let 'bizonyítványával. Aki ipartestület kötelékébe nem tartozik, an­nak városokban az elsőfokú iparhatóság, községekben a községi elöljáróság bizonyítványát kell becsatolnia; 2. a helyi ipar előnyére vonatkozó igényt annak, aki a Sza­bályzat szempontjából kisiparosnak tekintendő, az 1. pontban megjelölt módon, másnak, ha ipartestület kötelékébe tartozik, as ipartestület bizonyítványával, ,ha ipartestület kötelékébe nem tar­tozik, városokban az elsőfokú iparhatóság — őstermelőnek az el­sőfokú közigazgatási hatóság, — községekben a községi elöljáró­ság bizonyítványával kell igazolnia; 3. a vitézi kedvezményre való igény igazolására a Vitézi Rend illetékes szervének igazolványa, a hadirokkant kedvezményre való igény igazolására a hadigondozási igazolvány szolgál; 4. a földmunkás vállalkozó szövetkezeteknek a kedvezményre való igényét a cégjegyzés igazolja; 5. az 51. §. (6) bekezdésében felsorolt előnyökre való igény igazolása a következőképen történik: az 1. és 2. pontok eseteiben a jelen bekezdés 2. pontjában megjelölt módon, illetve amikor magyar mérnöki munka ered­ményéneK igazolásáról van szó, a Budapesti Mérnöki Kamara bi­zonyítványával. a 3. pont esetében az illetékes kereskedelmi és iparkamara bi­zonyítványával; , *) Az 1923: XI. te. 5. §. (1) bekezdése: „Az 1. §-ban említett szövetkezetek bármely közmunkák nyilvános versenytárgyalásán szóval vagy írásban minden bánatpénz vagy biztosí­ték letétele nélkül résztvehetnek és ajánlatot tehetnek tekintet nélkül arra, hogy a versenytárgyalási feltételek szerint a bánatpénz, óvadék vagy biztosíték letétele kötelező volt-e vagy sem." (3) bekezdése: „Oly közmunkáknál, ahol az óvadék letétele elkerülhetetlen, a szük­séges vállalkozói óvadék a munkabérek egy részének visszatartása »tjá» is képezhető. Az óvadékképzés feltételei a vállalati szerződésben mm­denkor minden kétséget kizárólag állapítandók meg."

Next

/
Thumbnails
Contents