Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 374. A m. kir. honvédelmi miniszter 1933. évi 9.300 eln. számú körrendelete, a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933: VII. törvénycikk végrehajtási utasításának kiadásáról.

2900 374. 9.300/1933. H. M. ein. sz. nevelési pótlékot, illetőleg félárvajáradékot kizáró, szüneteltető, vagy megszüntető ok bekövetkezése, ha az ok személy szerint bizonyos hadigyámoltra, illetőleg félhadiárvára vonatkozik, sem a szülők, sem iá többi hadigyámoltak, illetőleg a többi félhadiárvák ellátását nem befolyásolja. A nevelési pótlékra, illetőleg az árvajáradékra való igényt az a körülmény sem érinti, hogy a szülők a házasságot felbontották. 135. A szülőtlen hadiárva jogviszonyai (Hrt. 17. §. 2. bek.). A Hrt. 17. §. 2. bekezdése értelmében szülőtlenné vált hadiárvának — egyéb jogszerű feltételek fennállása esetében — az anya halálát követő hó 1-től, vagyoni és kereseti viszonyaára tekintet nélkül, igénye van ellátásra, ha ez iránt az anya halálát követő egy éven belül kérést terjeszt elő (Hrt. 21. §. 1. bek.). Ennek a kérésnek az elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a hadiözvegy-anya közvetlenül a halála előtt pénzellátást élvezett-e, avagy járadékellátása szünetelt, illetőlegí már korábban megszűnt? A Hrt. 17. §. 1. bekezdésének az a rendelkezése ugyanis, hogy a hadiárvát csak abban az esetben illeti meg az árvajáradék, ha az anyja egyébként életében pénzellátásra volna jogosult, csupán a ha'diözvegyi igénynek a Hrt. 2. §. B. pontjában meghatározott jogszerű feltételeire vonatkozik, és független attól, hogy az anyára nézve fennállott-e a halálakor valiamely szünetelési, vagy megszűnési ok? Kivétel természetesen az az eset, ha az anya előzőleg járadékmegváltásban részesült. A járadékmegváltás ugyanis a gyermek árvájára dekának megváltását is magában foglalja, így tehát annak folytán a további ellátásra való igényt a hadiárva gyermek is véglegesen elveszíti (Ut: 132.). 136. Űj hadiárvaellátési igény tárgyalása (Hrt. 17. §. 1—2. bek). A hadiárva ellátási igényét a jogalap keletkezésétől számított egy éven belül előterjesztett kérésre (Hrt. 21. §. 1. bek.), vagy a nyilvántartó hatóságnak e határidőn belül tett előterjesztésére az Ut: 132. pont a), b), c), d) és e) alpontjaiban, valamint az Ut : 135. pontjában meghatározott esetekben a hadigondozó bizottságnak tárgyalnia kell. Az Ut: 132. pont f) alpontjában említett esetben azonban, — miután a jogalap külön vizsgálatot, illetőleg bizottsági megállapítást nem igényel, — a megfelelő ellátást a központi illetményhivatal a nyilvántartó hatóság megkeresésére saját hatáskörében folyósítja.