Rendeletek tára, 1933

Rendeletek - 355. A m. kir.belügyminiszter 1933. évi 195.000 számú rendelete, a gazdatartozások fizetésének újabb szabályozásáról gyámpénztári vonatkozásban.

355. 195.000/1933. B. M. SE. 2793 hátralékok tehát tőketartozássá válnak, és utánuk ds ugyanolyan fizetéseket köteles csak a gazdaadós teljesíteni, mint az eredeti tőketartozása után. Az ilyen tőkésített kamatból az évi 8 százalékot meghaladó résznek — amennyiben bírói úton érvényesíthető — a jelzálog továbbra is fedezetéül szolgál ugyan, de ez csak a jelzálogot rangsor szerint terhelő összes követeléseik kiegyenlítése után a maradványból kerülhet kifizetésre (R. 4. §. (2)). Ha a „védett birtok" tulajdonosának összes tartozásai a birtok kat. tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát is meghaladják, az ilyen gazdaadós a R. 6. §-ában meghatározott további kedvezményeket is igénybe veheti, és ez esetben: feltéve, hogy a gyámpénztári jelzálogkölcsön nincs teljes egészében a kataszteri tiszta jövedelem harmincszoros szorzatának megfelelő terhelés határán alul, számolni kell azzal, hogy a kölcsönnek ama része után, amely a .harmincszoros terhelésen felül esik, a gyámpénztár esetleg az évi 4 százalékos kamatot se,m kapja majd meg teljes egészében. Mindezekhez képest az adós gazdák, és különösen a védett birtokok tulajdonosai részére biztosított kedvezmények folytán egyes esetekben a gyámpénztárak bevételeinek csökkenése állhat elő. Előfordulhat ugyanis, hogy a védett birtokok tulajdonosainak kamathátralékai között évi 8 százalékot meghaladó kamathátralékok is vámnak, amelyek a R. 4. §. (2) bekezdése szerint csak a jelzálogot rangsor szerint terhelő összes követelések kiegyenlítése után a maradványból kerülhetnek kifizetésre. De a bevételeknek eltolódását jelenti a gyámpénztárakra az is, hogy a védett birtokok tulajdonosaival szemben a jelzálogos követeléseknek az 1933. évi október hó 24-éig lejárt hátralékos kamataiból az évi 8 százalékot meg nem haladó részt tőkésíteni kell. Mindezekhez hozzájárul még, hogy a közös kamatkulc® az előző években, és a folyó évben is magasabb kamatjövedelem alapulvételével lett megállapítva, és ez alapon történt a tőkésítés, vagy a kifizetés. A végből, hogy a gyámpénztárt érhető veszteségek lehetőleg elkerülhetők, vagy legalább is csökkenthetők legyenek, továbbá, hogy a gyámpénztárak adósai közül a gazdavédelmd rendelet előnyeiben ne részesüljenek olyanok, akiknek erre nincsen igényük, a következőket rendelem. Az Árvaszék intézkedjék az iránt, hogy a számvevőség valamennyi gyámpénztári adósról sürgősen állítson össze olyan kimutatást, amelyben fel van tüntetve minden egyes gyámpénztári adós neve, lakóhelye, a gyámpénztári követelés összege, a jelzálogul szolgáló ingatlan telekkönyvi száma, a kölcsön kiadásának ideje (év, hó, nap), és a törlesztési évek száma. Ezt a kimutatást a vármegyei árvaszékeknél járásonkint és község enk int betűrendben kell csoportosítani.